Közösségi közlekedés másképp

Erminavet a Kötött pálya blogon kikelt a BKV jegyellenõrnek látszó surmói ellen, és szóvá tette a surmók közfeltûnést keltő surmóságai után következõ kommunikációs ostobaságokat.
A BKV figyelőn rendszeresen megjelennek posztok a BKV ellenőreinek minősíthetetlen munkavégzésérõl, nem akarom ezek számát szaporítani. Inkább egy másik aspektust szeretnék megvilágítani:
Évek óta fel-felmerül a kérdés, hogy lehetne elérni, hogy az autóbuszra szállók mind rendelkezzenek érvényes menetjeggyel. A BKV az ellenõrkommandókban hisz, és időről-időre különösebb meggyõzõdés nélkül felveti az “elsõajtózás” ötletét. A magukat közösségi közlekedési szakértõknek nevezõk ilyenkor felhangosodnak és kórusban vetik el az ötletet, mondván: hihetetlenül megnövelné az utascserére fordított időt. Merthogy meg kell várni, míg mindenki felszáll, megtörténik a jegyellenõrzés, és csak utána lehet kinyitni az ajtókat a leszálláshoz.

Buszvégállomás

A képen egy birminghami buszvégállomás látható. A következõn egy buszmegálló a sok közül:

Terelő megálló

Miért is vannak itt ezek a képek? Hogy bebizonyíthassam: hazudik, aki veszett sorállást vízionál az elsõajtós felszállástól. A kétmilliós Birminghamben a közösségi közlekedés gerincét a buszok jelenik. És csak egy ajtajuk van. És nincs veszett sorállás. Az ajtók száma csak egy része a rendszernek; Az autóbuszokon elõre megváltott, vagy a fedélzeten megvásárolt jeggyel lehet utazni. Az elõre megváltott jegyeket (bérleteket) az utasok jól láthatóan mutatják fel a sofõrnek. A helyszínen vásárlás úgy mûködik, hogy az előre kiszámolt aprót a sofőr előtti plexitölcsérrel ellátott perselyszerûségbe kell dobni. Ezután a sofõr ellenőrzi a plexiben látható érmék összegét, és ha megfelelő, kiadja az összegnek megfelelő jegyet:

Jegyek Birminghamben

Megállóba érkezve elõször leszállás, majd utána következhetnek a felszállók. Nincs kibírhatatlan várakozás, a buszok menetrend szerint érkeznek a megállóba: a dolog működik.

Share