Módosul a vasúti törvény

Az Országgyűlés november 17-én elfogadta a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítását. A változások kisebb részben szövegpontosításokból állnak, azonban számos új fogalom és rendelkezés is bekerült az elfogadott szövegbe.

Az uniós jogharmonizáció keretében egészült ki a törvény szövege a vasúti közszolgáltatás szabályaival, a vasúti közszolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemeinek taxatív felsorolásával, és kinyilvánítja, hogy „a közszolgáltatási menetrend a vasúti közszolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, módosítását szerződésmódosításként kell kezelni.”

A törvénymódosítás e része lényegében az Európai Parlament és a Tanács – a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló – 2007. október 23-án hatályba lépett 1370/2007/EK számú rendeletének előírásait ülteti át végre a magyar joganyagba.

A vasutas társadalom által régóta várt rendelkezések is megszülettek:

  • A törvénymódosítás az időszakos vizsgákat hatósági szintre emeli, a hatályba lépés után megszűnik az az áldatlan állapot, hogy a vasúti piac egyik szereplőjének vizsgabiztosai döntenek a konkurensek alkalmasságáról.
  • Az sorok között szerényen meghúzódó új 36/B § döntő jelentőségű változást hoz: „a vasúti forgalom lebonyolításának szabályait a miniszter … rendeletben állapítja meg”. A miniszteri rendelet megszületésével újabb nagy lépést tesz a vasúti szektor a versenysemlegesség felé: a piac minden résztvevőjére egyenlően kötelező szabályokat végre nem a piac egyik szereplője hozza meg.

A törvény új rendelkezéseinek betartásával transzparenssé válhat a pályahasználati díj számítása: a vasúti pályahálózat működtetője által készített Díjszámítási Dokumentumban kell rögzíteni a a hálózat-hozzáférési díjak meghatározására vonatkozó részletes számításokat és a számítások alapjául szolgáló adatokat.

A vasúti pályahálózat zavarainak minimalizálására és a vasúti pályahálózat teljesítményének javítására Teljesítményösztönző rendszert kell bevezetni; a teljesítményösztönző rendszert a vasúti pályahálózat működtetője, illetve – nem független vasúti pályahálózat-működtető esetén – a VPSZ határozza meg.

A törvénymódosítás bevezeti a nem független vasúti pályahálózat-működtető fogalmat, az ilyen pályahálózat-működtetőkre külön előírásokat tesz, illetve a Vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet (VPSZ) felé többlet-tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Fontos, hogy a nem független vasúti pályahálózat-működtető az általa működtetett vasúti pályahálózathoz történő hozzáférése költségei meghatározásának módjára vonatkozó feladatokat a VPSZ látja el.

Az uniós jogharmonizációt is szolgálja (2005/47/EK irányelv) az utazó vasúti munkavállalók, és az ő munkabeosztásukat készítők számára fontos változás, amely egy újonnan felvett alcímben és a hozzá tartozó szövegben nyilvánul meg, az utazó vasúti munkavállalók jogait és kötelezettségeit tartalmazva:

Alapszabályként az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló esetében a lakóhelyi napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként megszakítás nélkül legalább tizenkét óra, azonban az így meghatározott lakóhelyi napi pihenőidő hossza hét napos időszakonként egy alkalommal megszakítás nélküli legfeljebb kilenc órára csökkenthető. Ebben az esetben a csökkentett pihenőidő és a tizenkét óra közötti különbségnek megfelelő óraszámot a következő lakóhelyi napi pihenőidőhöz kell hozzáadni. A tíz vagy annál kevesebb órára csökkentett napi pihenőidő nem ütemezhető két lakóhelyen kívüli napi pihenőidő közé.

Általánosan korlátozza a módosítás a vasúti járművek vezetési idejét is: a vezetési idő hossza a napi munkaidőn belül nem haladhatja meg a kilenc órát. Aki éjszakai időben legalább három órán keresztül dolgozik, vezetési ideje nem haladhatja meg a nyolc órát. Kéthetes időszakonként a vezetési idő hossza legfeljebb nyolcvan óra lehet.

A járművezetők kötelesek munkáltatójukkal a vele fennálló munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban töltendő vezetési idejét a munkáltatóval írásban közölni. A munkáltató a vasútijárművezető nyilatkozata figyelembevételével állapítja meg a vasúti járművezető vezetési idejét.

A vasúti járművek a törvény szerint csak vasúti társasággal fennálló munkaviszony keretében vezethetők. Nehéz terhet ró ez a rendelkezés a saját célú vasúti pályahálózatot fenntartó és azon saját tolatómozdonyt üzemeltető vállalkozásokra: vagy vasúti társasággá (is) kell alakulniuk, vagy vasúti társasággal kell szerződést kötniük mozdonyaik személyzeti betöltésére.

A törvény a közlekedési hatóság feladatkörébe utalja az utazó vasúti munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését, a képzési engedély kiadását, az alapképzés és az időszakos oktatás ellenőrzését, az alapvizsga és az időszakos vizsga lefolytatását, és annak ellenőrzését, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e.

A törvény rendelkezései szerint módosulni fog több kormány- és miniszteri rendelet is, többek között a a működési engedélyezésről, az igazgatási szolgáltatási díjak köréről és mértékéről, a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről, a vasúti szakmai képzéséről és vizsgáztatásról szóló szakminiszteri rendeletek.

Megjelent a Magyar Közlekedés 2008. évi 24. számában

Share

One thought on “Módosul a vasúti törvény”

Comments are closed.