Monostory.hu

Vasútbiztonság és átjárhatóság – az Európai Vasúti Ügynökség szerepe

Bejegyezve: | 2009. 09. 22. | Comments Off on Vasútbiztonság és átjárhatóság – az Európai Vasúti Ügynökség szerepe

Marcel Verslype négy éve tölti be az Európai Vasúti Ügynökség (European Railway Agency – ERA) igazgatói tisztét. A Magyar vasút 2009 konferencián tartott előadásában az ügynökség különböző területeken kifejtett tevékenységét, az elért és elérendő célokat ismertette.


Az Európai Bizottság a működőképes és egységes európai vasúti piac megteremtése érdekében különböző szabályozó eszközökkel él; ezek az eszközök elsősorban az átjárhatóság és a biztonság megteremtését szolgálják. Az ERA e célok megvalósulásának egyik eszköze. Az uniós jogalkotás nyomán létrejött nemzeti biztonsági hatóságok és balesetvizsgáló testületek szintén a rendszer kulcselemei.

Nem véletlen, hogy az ügynökség kiemelt feladata a korábban is említett átjárhatóság. Példaként említette, hogy London és Amszterdam közötti – a két város közötti összeköttetést napi 34 repülőjárat szolgálja – 400 kilométeres vasúti utazás akár négy órás is lehetne. Ha az eljutást nem gátolná útközben tíz rendszerhatár, amelyekbe beleértendők az eltérő villamosítási rendszerek és az eltérő biztosítóberendezések és vonatbefolyásoló rendszerek is.

Az átjárhatóságnak az adminisztratív határok lebontásával kell kezdődnie; többek között a menetrendek koordinációjával, a határátlépés egyszerűsítésével. Ezek a feladatok úgy hoznak közvetlenül hasznot, hogy nem igényelnek nagy összegű befektetést. Ezután következhet a több rendszeren is közlekedni képes gördülőállomány beszerzése, amelynek magas a költségvonzata, és a beruházás viszonylag gyors megtérülést hoz. Végül a vasúti rendszerek technikai harmonizációja következhet. Ez a lépés nagyon magas költségekkel jár ugyan, hosszú távú megtérüléssel, de nincs arra idő, hogy a piac kényszerítse ki.

Az Európai Unió interoperabilitási direktíváinak célja az egyrészt az átjárhatóság elérése, másrészt az egységes vasúti háttéripari piac megteremtése. Ezeket a célokat az átjárhatóság technikai specifikációival (Technical Specifications of Interoperability – TSI) és a harmadik fél által tanúsított alrendszerek megkülönböztetéstől mentes elfogadásával szándékozzák elérni.

Az ERTMS maga az enfant terrible” – váltott konkrétabb témára. A rettenetes gyermeknek nevezett vasútbiztonsági berendezés (European Railway Traffic Management System) valójában két egymással együttműködő, egymást kiegészítő rendszer: a pályaoldalon kapott jeleket a mozdonyfedélzeten megjelenítő ETCS, és a biztos kommunikációt lehetővé tevő GSM-R.

Európában jelenleg húsznál is több jelzési és sebességszabályozási rendszer üzemel. A Párizst Brüsszellel összekötő Thalys nagysebességű vonatot ezért hét egymástól jelentősen különböző vonatbefolyásoló rendszer jeleinek fogadására és kiértékelésére kellett felkészíteni. Az ERTMS bevezetésének és elterjesztésének célja, hogy a jelzési rendszerek eltérőségéből fakadó korlátokat áttörve elősegítse a vasúti szállítás versenyképességét.

Amellett, hogy az ERTMS bevezetésével eltűnik a különböző nemzeti jelzési rendszerek közötti, az átjárhatóságot akadályozó határ, az ERTMS a háttéripar számára is kitörési pontot jelent.

A vasúti közlekedés biztonságáról szólva a mítoszokat és tényeket állította egymással szembe.

Első mítoszként azt említette, hogy a vasút a közlekedés legbiztonságosabb módja. A statisztikákat tekintve ez tökéletesen igaz, de a szektor résztvevői nem lehetnek önelégültek. A hetvenes évek óta a vasúti balesetek száma folyamatosan negyedére csökkent ugyan, de a közúton a csökkenés sokkal látványosabb.

A második mítosz szerint a vasúti balesetekért általában másokat terhel a felelősség. A tények szerint az Európai Unióban a halálesettel végződő vasúti események 61 százaléka öngyilkosság, 22 százaléka nem vasúti személy vasúti területen engedély nélkül tartózkodásából ered. A vasúti átjárókban bekövetkezett halálesetek az összes esemény 9 százalékát teszik ki. Az utasok és vasúti dolgozók halálos balesetei egyaránt 2-2 százalékot tesznek ki, míg egyéb okból 4 százalék veszti életét.

A harmadik – legelterjedtebb – mítosz szerint a liberalizáció veszélyes a vasúti közlekedés biztonságára nézve. A leginkább liberalizált vasúti piacon – Nagy-Britanniában – a halálos vasúti balesetek száma éppen a liberalizáció bevezetése óta kezdett szemmel láthatóan csökkenni, kedvezőbb képet mutatva az EU 25-ök éves 5 százalékos csökkenésénél is.

Share

Megjegyzések

Megjegyzések letiltva.

About

This is an area on your website where you can add text. This will serve as an informative location on your website, where you can talk about your site.

Subscribe to our feed

Keresés

Admin