Polgármester választás

Mert közelednek az önkormányzati választások:

Egyszer volt, hol nem volt,

túl a hegyen, túl a réten,

egy kis erdő közepében,

az erdőben egy tisztáson,

fűszálakból vetett ágyon,

ott, ahol sosem járt ember,

s egy farkas a polgármester,

ahol ezer róka túr,

ott lakott egy kicsi nyúl.

A kis nyúlnak háza nem volt,

szeme kettő, orra egy volt,

hosszú füle, kurta farka,

semmi furcsa nem volt rajta.

Egyszer volt, hol nem volt,

egyszerű kis nyuszi volt.

Szarvas és őz jóbarátja,

minden madár jó pajtása,

így éldegélt békességben,

a kis erdő közepében.

Így éldegélt, amíg egyszer

meg nem halt a polgármester,

a bölcs farkas, s eltemették,

megsiratták, mert szerették.

Az állatok összegyűltek,

egy tisztásra települtek,

éjjel nappal tanakodtak,

polgármestert választottak.

Róka mondta : Róka legyen!

Szarvas mondta: Szarvas legyen!

Őz kiáltott: Őzön a sor!

Teli faág teli bokor,

madár ült minden ághegyen,

s kiáltozták: Madár legyen!

Addig-addig tanakodtak,

a végén majd hajba kaptak,

míg egy nyúl szólt: Most az egyszer

nyúl legyen a polgármester!

Erre elkezdtek kacagni.

Nem tud az mást, csak szaladni,

az árnyék is megkergeti,

úgy megijed, hideg leli,

ha ág zörren, rögtön szalad,

vagy meglapul a fű alatt.

Most legyen okos az ember,

ki lesz itt a polgármester?

Szól a bagoly az ághegyen:

Az a fontos, hogy okos legyen!

Akár bátor akár gyáva,

ész legyen a kobakjába.

Mind így szoltak: Okos beszéd!

Próbáljuk ki, ki-ki eszét…

Igen, ám de hogy próbáljuk?

Máris szólt a bagoly rájuk:

Aki becsapja a rókát,

az kiállotta a próbát!

Rajta szarvas! Rajta őzek!

Lássuk, ki lesz a legbölcsebb!

Ki tud győzni az észtornán?

Ki tud kifogni az észtornán?

Előbb az őz került sorra.

Ide figyelj ravasz róka!

Felhők közt jár az égen,

sohasem járt az erdőn réten,

mégis ő növeszt fűszálat,

zöldbe borít bokrokat, ágat…

Nevet csak ezen a róka.

Ez aztán a nehéz próba!

Jobban tudom mint te magad,

mi más volna, ha nem a nap!

Most a szarvas került sorra.

Én aztán megfoglak róka!

Nincsen lába mégis szalad,

de mégis egy helyben marad…

Megint csak így szólt a róka:

Ez aztán a nehéz próba!

Jobban tudom mint te magad,

mi volna más: folyó patak!

Most a kis nyúl került sorra.

Ide figyelj ravasz róka:

ha megfelelsz most az egyszer

te leszel a polgármester!

Nincsen szárnya mégis repül,

fákon bokron hegedül,

ha nem repül, nincsen sehol,

de mégiscsak van valahol,

nincsen szárnya, nincsen lába,

mégis a világot járja…

Töri is fejét a róka,

ennek a fele se móka,

hiába no, nincs felelet,

mondd meg nyuszi, hogy mi lehet!

Szól a nyuszi: Figyelj, róka!

Hogy mi lehet? Mi más volna?

Ismeri a nyár s a tél,

mi lehetne más: a szél!

Kis nyúl főzte le a rókát,

ő állotta ki a próbát,

az erdőben akkor egyszer

nyuszi lett a polgármester.

Egyszer volt, hol nem volt,

egyszerű kis nyuszi volt.

hosszú füle, kurta farka,

semmi furcsa nem volt rajta.

Share