Magyar Vasút 2011 – Völner
Bejegyezve: | 2011. 10. 02. | Comments Off on Magyar Vasút 2011 – Völner
Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára a kormányzati vasútpolitika célkitűzéseit vázolta fel.
Elöljáróban kifejtette, hogy a közlekedéspolitika és ezen belül a vasútpolitika célkitűzési nem nem állnak meg a maguk lábán, az őket körülvevő erőteret is figyelembe kell venni. Az Európai Unió közlekedéspolitikai Fehér könyve új kereteket adott az kontinens, így Magyarország vasúti szabályalkotói számára is. Ezen kívül a jogi keretek és pénzügyi lehetőségek is a realitásra szorítanak; ezek figyelembe vétele nélkül minden terv csak álmodozás.
Az Európai Unió markáns célkitűzéseket fogadott el a közlekedés károsanyag kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban; ezek a célok azonban csak akkor érhetők el, ha a hosszú távú célok eléréshez középtávon részcélokat tűzünk ki. A hosszú távú célok közé 2030-ra a városi közlekedésben a hagyományos üzemanyagot használó autók megfelezése, 2050-re teljes kivonásuk tartoznak, kiegészítve azzal, hogy a nagyvárosokban 2030-ra alapvetően szén-dioxid mentes city-logisztikát kell kiépíteni. Mindemellett 2050-re az alacsony széntartalmú üzemanyagok arányát a repülésben 40%-ra módosul, és 2050-re a tengeri bunkerolajból származó kibocsátás 40%-kal csökken.
Ismeretes, hogy 2030-ra a 300 km feletti közúti áruszállítások 30%-át, 2050-re több mint felét vasútra vagy vízi útra kell átterelni; 2030-ra a jelenlegi nagysebességű vasúthálózat megháromszorozása a cél, 2050-re pedig teljes kiépítése. Ugyanekkorra a közepes távolságú utazások többségének vasúton kell történnie. A tervek szerint 2030-ra EU-szerte kiéül az intermodális TEN-T törzshálózat, húsz évvel később létre kell jönnie a magas minőségű és nagy kapacitású hálózatnak. Ezzel egy időben meg kell teremteni az összes törzshálózati repülőtér egymás közötti kapcsolatát – lehetőleg nagy-sebességű – vasútvonallal valamennyi törzshálózati tengeri kikötőt pedig megfelelően kapcsolni kell a vasúti, és ahol lehet, a belvízi hálózathoz.
A károsanyagok kibocsátásának csökkentése nem lehetséges.a vasúti és vízi szállítás felfuttatása nélkül – mondta Völner, hozzátéve: az elsőként említett, 300 km fölötti szállításokra vonatkozó célkitűzés a legvitatottabb, megvalósításuk nagy erőfeszítéseket igényel., de a nagy sebességű vasúti hálózat kiépítésének sem látszanak egyelőre a pénzügyi hátterei.
A Fehér Könyv négy területen (belső piac, innováció, infrastruktúra, külső dimenzió) összesen 40 cselekvési kezdeményezést határoz meg, ezekből a vasutat érinti a vasúti szolgáltatások valódi belső piacának megteremtésére vonatkozó törekvés, a vasúti közlekedésbiztonság növelése, a multimodális áruszállítási folyosók kialakítása (vasúti áruszállítási folyosók létrehozása és a szórt vagonos forgalom támogatása). Az előbbiekben felsoroltakon kívül a vasutat érintik a veszélyesáru szállítási szabályok, az áruvédelmi kérdések, a mobilitás-folytonossági tervek, valamint a folyamatos, háztól-házig mobilitás megteremtésének szándéka is.
Az Európai Bizottság 2011. június 29-én hozta nyilvánosságra a 2014-ben induló hétéves pénzügyi keretről (MFF) szóló javaslatát, melyben a kohéziós források mértékének legszegényebb régiókra jutó részének és a tagállami allokációs plafon csökkenése mellett a Bizottság-tagállam partnerségi szerződések létrehozását, a Kohéziós Alap tagállamokra dedikált részének csökkentését tervezik. Emellett célkitűzés 10 milliárd eurós keret elkülönítése a TEN-T maghálózat létrehozására, valamint a TEN-T Alap átalakítását Európai Infrastrukturális Alappá, illetve összegének emelését.
Az MFF előzetes listájából hazánkat érinti a 3. Mediterrán folyosón belül a Ljubljana-Budapest-ukrán határ vasúti és a 4. Hamburg-Lefkosia folyosón belül a Pozsony-Budapest (beleértve a magyar főváros körüli gyűrűt) és a Budapest-Bukarest-Constanta multimodális kapcsolat.
Az uniós célkitűzések ránk eső részének megvalósítási szükséglete mellett az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) is indokolja a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) és ezen belül az Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) elkészítését.
Az NKS, koncepciója szerint, közép-, hosszú és nagytávú elemeket is tartalmazna, tematikája és módszertana október közepére, maga az NKS a tervek szerint KöZOP forrásokból 2013 első felére készül el
A fejlesztési tárca az NKS készítésével a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot bízta meg, a tematikát a BGE Közlekedésüzemi Tanszéke készíti. Az előrehaladás nyomon követésére és a vitás kérdések eldöntésére az irányító bizottságot hozott létre, emellett civil és szakmai szervezetek bevonásával folyamatos a kontroll.
Az NKS részét, és igen hangsúlyos elemét képező, évek óta előkészített Országos Vasútfejlesztési Koncepció a KözOP források terhére önálló munkaként valósul meg; eredményei beépítésre kerülnek az NKS-be. Az OVK vasúti infrastruktúrafejlesztési programja és a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) kidolgozásának alátámasztására komplex összközlekedési forgalmi modell készül.
A közösségi közlekedés átalakításáról szólva elmondta, hogy két stratégiai pillérre fog épülni: az Új Széchenyi Tervre és a Széll Kálmán Tervre. Legfőbb szabályozási keretét a megalkotandó Személyszállítási törvény fogja adni, amelynek elfogadása még az ősz folyamán várható. Adott személyszállítási igény finanszírozása állami szerepvállalást igényel – jelentette ki – és közös érdekünk, hogy az áruszállítás növekedjen és az áruszállítás pályahasználati díja is emelkedjen, mert ebből lehet dotálni a személyszállítást. Véleménye szerint a személyszállítás felfuttatásában egyik pillanatról a másikra nem, csak közép és hosszútávon lehet eredményeket elérni. Ehhez növelni kell a közösségi közlekedés versenyképességének növelését az egyéni közlekedéssel szemben, aminek keretében a kötöttpályás közlekedésnek prioritást kell élveznie A személyszállítási törvény elfogadásával megnyílik a lehetőség arra, hogy átlátható és egységes elvek mentén működő közösségi közlekedés jöjjön létre.
