Vasúti tréning 2013 – Schváb Zoltán
Bejegyezve: | 2013. 06. 05. | Comments Off on Vasúti tréning 2013 – Schváb Zoltán
A VI. Vasúti Tréning nyitó előadását Schváb Zolán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára tartotta, Kormányzati fókuszban a vasút – Országos Vasútfejlesztési Koncepció címmel.
„Mai előadásomban a magyar vasút jövőjét meghatározó szakpolitikai elképzeléseket és terveket mutatom be” – vezette be mondanivalóját. A GyEV Cargo Felügyelőbizottságának elnökeként elmondta, hogy a társaság növelte eredményességét, mérlegfőösszege átlépte az ezermilliárd forintos határt. Az adózás utáni eredményt a tulajdonosok teljes egészében a társaság fejlesztésére fordítják. Mint a példa is mutatja, a magyar vasútnak van jövője képes értéket felmutatni, európai vasútként működni.
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) kidolgozása: a kormány a közeljövőben elfogadhatja az elsődleges ágazati rendező elveket, prioritásokat és célokat rögzítő téziseket. A támogató kormánydöntés teszi majd lehetővé egy biztos alapokon álló, részletes stratégia megalkotását. A közlekedési rendszernek a hatékonyság folyamatos javításával kell szolgálnia a gazdasági növekedést, ehhez meg kell határozni a célt legjobban segítő közlekedésfejlesztési területeket. A fejlesztést fenntarthatóság-orientáltan kell megvalósítani, a közszolgáltatók eladósodottságát meg kell állítani, a nemzeti vagyont meg kell őrizni.
A következő közlekedési operatív program brüsszeli elfogadásának feltétele egy átfogó nemzeti stratégia megléte, amiben meg kell jeleníteni a közlekedéspolitika vasútközpontú fordulatát. Emellett Magyarországnak érdemben kell reagálnia az Unió TEN-T hálózati politikájában várható változásokra is. Az NKS vezérelvként szolgál a jövőben a megvalósítandó közlekedési projektek megvalósításában és rangsorlásában; erre fog épülni az Országos Vasútfejlesztési Koncepció is.
A vasút fejlesztése területén elsősorban a nemzetközi hálózat és a nagyvárosi agglomerációs közlekedésre kell koncentrálni, kiemelt feladat a megkezdett fejlesztések továbbvezetése az országhatárig és a Budapest-centrikusság fokozatos oldása. Fel kell tárni a személyszállítási közszolgáltatók és pályaüzemeltetők tevékenységének ésszerűsítési lehetőségeit, 2020-ig el kell érni, hogy az állami támogatás csak az indokolt veszteségeket fedezze. Egységes tarifával és összehangolt menetrenddel, a városi közlekedéshez illesztett távolsági közforgalmú személyszállítási rendszert kell kialakítani, amelynek gerincét a vasút adja.
A közlekedésfejlesztési beruházásokról szólva a helyettes államtitkár elmondta, hogy a közlekedésfejlesztési beruházások költségeit továbbra is elsősorban az uniós támogatások fedezik majd. Az Új Széchenyi Terv Közlekedési Operatív Program 1800 milliárd forintos keretét Magyarország 90 százalékot meghaladó mértékben már lekötötte, eddig 836 milliárd forint lett kifizetve a nyertes pályázók részére. A következő időszak kiemelt fejlesztési területei döntően változatlanok maradnak: a TEN-T hálózat hazai elemeinek kiépítése, a közlekedésbiztonság javítása, valamint a regionális és elővárosi vasúti fejlesztések.
A közösségi céloknak megfelelően tovább folytatódnak a korridorfejlesztések, emellett előnyt élveznek a fővárosi agglomerációs szakaszok fejlesztési munkái is. E célnak megfelelően folyamatban van a székesfehérvári és esztergomi vasútvonalak rekonstrukciója, zajlanak az előkészítő munkák a Budapest – Veresegyház – Vác és Budapest – Miskolc vasútvonal, a Biatorbágy – Tata és a Budapest – Pusztaszabolcs vonalszakaszok felújítására. A következő uniós fejlesztési ciklusban tervezi a minisztérium a Székesfehérvár – Boba, a Szolnok – Debrecen szakaszok felújítását, valamint a Békéscsabán át a román határ elérését szolgáló fejlesztéseket.
Kiemelt feladatként kezeli a tárca a nemzetközi vasúti árufuvarozás fejlesztését, ennek leglátványosabb példája a Budapestet elkerülő V0 vasútvonal terve. A beruházás létrejötte Magyarországot a legversenyképesebb tranzitországgá teheti Közép-Európában. Márciusban megtörtént a 6-os számú korridor irányító testületét megalapító dokumentum aláírása, az áruszállítási folyosó még ez év novemberében megkezdheti működését. Magyarország megerősítette elkötelezettségét a 7-es folyosó működtetése mellett is.
A hazai közösségi közlekedési rendszer versenyképességének egyik legnagyobb akadálya az elöregedett eszközpark. A helyzet javítására a MÁV-START 42, a GySEV 6 motorvonatot szerez be, 267 millió euró értékben. A járművek szállítása jövő áprilisban kezdődik, 2015 őszére valamennyi munkába állhat. A MÁV-START Zrt. Idén és jövőre egymilliárd forintot fordít a kocsiállomány felújítására, két év alatt közel 300 jármű állapotjavító beruházásait végzi el. „A fejlesztések tervezésénél a továbbiakban is elsősorban az utasok érdekeit kell szem előtt tartanunk, az egyéni megoldásokkal szemben versenyképes alternatívát kell kínálnunk.”
TEN-HU nagyobb térképen
