A vasútbiztonsági irányelv változása

2011 márciusára datált kiadványában az Európai Bizottság célul tűzte ki az egységes európai vasúti térség kialakítását és egyértelművé tette, hogy e cél egy olyan koherens belső piac létrehozását jelenti, ahol az európai vasútvállalatok fölösleges technikai és adminisztratív korlátok nélkül működhetnek. Az elvek gyakorlatba átültetése a negyedik vasúti csomagban foglalt jogszabályi előírásokkal történik; ezek közül most a „49-es Irányelv”, vagyis az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelvének (Vasútbiztonsági Irányelv) várható módosításait vesszük górcső alá.

Rögtön az 1. Cikk sokat elárul a Bizottság céljairól: a közös biztonsági célok és közös biztonsági eljárások kifejlesztését előíró pontban a nemzeti szabályok hatékonyabb harmonizálása helyett azok szükségességének fokozatos megszüntetéséről ír. Emellett a jelenleg tagállami hatáskörbe utalt választható kizárás helyett egyértelműsíti, hogy a metrókra, villamosokra és könnyű vasúti rendszerekre (light rail) nem vonatkozik az irányelv, ugyanakkor pótolja az eredeti változat hiányosságát: definiálja a könnyű vasúti rendszert. Megerősíti, hogy vasúti társaságnak minősül bármilyen, a vonatkozó közösségi jognak megfelelően engedélyezett magán- vagy közvállalkozás, amelynek fő üzleti tevékenysége vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatások nyújtása, de továbbra is kiköti, hogy a vontatást e vállalkozásnak kell biztosítania; továbbra is ide értendők a csak vontatást biztosító társaságok is.

A 4. Cikk már a címváltozásában is jelzi a Bizottság felfogásának változását; az általános megfogalmazás helyett nevesíti, hogy a szövegben foglalt előírások a vasúti rendszer közreműködőinek szerepét definiálják. A szereplők közé beemeli a járművek karbantartásáért felelős szervezeteket, a feladókat és rakodó feleket, valamint a gyártókat is. A vasútvállalatok, karbantartásáért felelős szervezetek és pályaüzemeltetők feladatává teszi a meggyőződést arról, hogy alvállalkozóik megfelelő kockázatkezelési szabályokat vezettek-e be.

Jelentős a változás a nemzeti szabályozásra vonatkozó előírások tekintetében is. Míg a hatályos irányelv szerint „a tagállamok kötelező érvényű nemzeti biztonsági szabályokat állapítanak meg”, a Bizottság javaslata korlátozza a nemzeti szabályok bevezetésének lehetőségét: A tagállamok csak akkor vezethetnek be új nemzeti szabályokat, ha a létező biztonsági eljárásokra vonatkozó előírások nem szerepelnek a Közös Biztonsági Eljárások között, vagy ha sürgős preventív beavatkozás indokolja. Bevezetésének tervéről azonban haladéktalanul tájékoztatni kell az Európai Vasúti Ügynökséget (ERA).

A Biztonságirányítási rendszerekkel foglalkozó 9. Cikkben terjedelemre kicsiny, ám annál jelentősebb változás terve található. A módosítás tervezet kiemeli a biztonságirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket az Irányelv III. Mellékletéből, és a Bizottság feladatává teszi az erre vonatkozó rendelet megalkotását.

A hatályos Vasútbiztonsági Irányelv 10. Cikke szerint „az Ügynökség 2009. április 30-ig értékeli a biztonsági tanúsítvánnyal kapcsolatos fejleményeket, és jelentést tesz a Bizottságnak, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg az egységes közösségi biztonsági tanúsítványra való áttéréssel kapcsolatos stratégiáról” – így a jelenlegi A és B részből álló tanúsítványok egységes tanúsítvánnyal kiváltása senkit nem érhetett váratlanul, egyedül annak időpontja volt kérdéses. A módosításból egyértelművé válik, hogy a nemzeti hatóságok helyett az Egységes vasútbiztonsági tanúsítványt az ERA fogja kiadni. A tanúsítvány egyrészt meghatározza vasúti társaság által végzett vasúti tevékenység fajtáját és kiterjedését, másrészt – eltérően a jelenlegi helyzettől – azonos tevékenységekre vonatkozóan érvényes lesz az Unió egész területén. Az új rendelkezések értelmében a vasúti társaság tevékenységének megkezdése előtt három hónappal a releváns dokumentumok bemutatásával tájékoztatja a nemzeti hatóságot arról, hogy a vasúti társaság

  • követi a működésére előírt szabályokat,
  • a működési kockázatokat értékeli,
  • valamennyi felmerülő kockázat kezelésére felkészült,
  • minden szükséges intézkedést megtesz a biztonságos működés érdekében
  • megtette a szükséges együttműködési és koordinációs intézkedéseket a hálózat pályaüzemeltetőjével történő kapcsolattartásra,
  • minden szükséges intézkedést megtett a biztonságos működés érdekében,
  • rendelkezik működési engedéllyel,
  • tervezett tevékenységének fajtája és kiterjedése megfelel az egységes biztonsági tanúsítványban foglaltaknak.

Ha a nemzeti biztonsági hatóságnak (Magyarországon a Nemzeti Közlekedési Hatóság) kétségei vannak egy vagy több feltétel teljesülésével kapcsolatban, további tájékoztatást kérhet a vasútvállalattól. Ez a tájékoztatás kérés azonban nem okozhatja a tevékenység késedelmes megkezdését. Ha a nemzeti biztonsági hatóság arra vonatkozó tényt tár fel, hogy egy vagy több feltétel nem teljesül, tájékoztatja az Ügynökséget, és az ERA teszi meg a szükséges lépéseket – akár a tanúsítvány visszavonását is. Hasonló az eljárás abban az esetben is, ha a nemzeti biztonsági hatóság azt állapítja meg, hogy egy vasútvállalat működése nem elégíti ki a tanúsítvány követelményeit: saját hatáskörben nem intézkedhet, az ERA-t kell felkérnie a tanúsítvány visszavonására. A tanúsítvány érvénytartama nem változik, ötévenként meg kell újítani; a módosítás nem tartalmaz arra vonatkozó kitételt, hogy a tanúsítvány feltételeinek meglétét évente ellenőrizni kell. Mivel a biztonsági tanúsítvány kiadója megváltozik, a módosítás hatályba lépésétől az információáramlás irányában is változás áll be: az ERA tájékoztatja az érintett nemzeti biztonsági hatóságokat a tanúsítvány kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról.

A hatályba lépés után az egységes vasútbiztonsági tanúsítvány kiadását az Európai Vasúti Ügynökségtől kell kérelmezni. Az ERA az összes szükséges dokumentum beérkezésétől számítva legfeljebb négy hónapon belül hoz döntést. A kérelmezők számára az Ügynökség részletes útmutatót állít össze az egységes vasútbiztonsági tanúsítvány elnyerésének módjáról, amely tartalmaz minden követelményt; valamint elérhetővé tesz minden kapcsolódó dokumentumot. A nemzeti biztonsági hatóságoknak együtt kell működniük az Ügynökséggel az információk terjesztésében.

A pályaüzemeltetők biztonsági engedélyével kapcsolatban sok változás nem várható: kiadása továbbra is a nemzeti biztonsági hatóságok hatásköre marad, de megfelelésük felülvizsgálatának periódusa nem legfeljebb, hanem pontosan öt év lesz.

A nemzeti biztonsági hatóságok esetében megszűnik a lehetőség, hogy a tagállam közlekedési minisztériuma lássa el ezt a feladatot. A biztonsági hatóság feladatköréből kikerül ugyan a biztonsági tanúsítványok kiadása, de az ERA felkérése alapján támogatja az Ügynökséget a tanúsítványok kiadásában, megújításában, módosításában vagy visszavonásában. Továbbra is megmarad ellenőrzési feladata a tanúsítványok alapját képző feltételek meglétének ellenőrzése vonatkozásában.

A módosításokat a nemzeti jogszabályokban az irányelv módosítás hatályba lépésétől számított öt éven belül kell átvezetni. Kivétel ez alól a biztonsági tanúsítványok kiállítása: ezeket a nemzeti biztonsági hatóságok a hatályba lépéstől számított két évig végezhetik.

Share