Shenfieldtől Readingig: Crossrail

A ma folyamatban levő európai vasútépítések legnagyobbja többéves tetszhalál után 2001-ben kelt új életre, amikor London főpolgármestere, az Egyesült Királyság közlekedési minisztere és a Strategic Rail Authority (SRA) elnöke közös sajtótájékoztatón adták hírül, hogy a Londont kelet-nyugati irányban a föld alatt átszelő új vasútvonal, a Crossrail megvalósítására közös vállalatot alapítanak.


A Crossrail ötlete először még az 1880-as években merült fel, majd 1974-ben és 1980-ban két megvalósíthatósági tanulmány is túl költségesnek ítélte. 1991-ben egyéni indítványként került a parlament elé a megvalósításáról szóló törvénytervezet, három év alatt már az Alsóház el is vetette. Az ezredfordulóra a kormányzat megbízta az RSA-t a londoni állandó csúcsforgalom megszüntetési lehetőségeinek kutatásával, az RSA vizsgálódásai eredményeképpen javasolta ismét a többször hamvába holt ötletet.

Az új társaságot végül 2002-ben Cross London Rail Links Ltd néven, 50-50%-os tulajdonosi hányaddal, és a kormányzat által biztosított 154 millió fontnyi alaptőkével az SRA és a Transport for London (TfL) alapította.

Hat évvel később a parlament mindkét háza által megszavazott és a királynő által aláírt Crossrail Act törvényben garantálta az építkezéshez szükséges kisajátítási jogot és a 15,9 milliárd font (kevés híján 20 milliárd euró) összegű finanszírozást. A törvény az új vasútvonal átadási határidejét 2017-ben határozta meg. A London középső része alatt 42 kilométer hosszon alagútban futó vonal keletről Maidenhead felől teremt közvetlen összeköttetést Heathrow-val; irányonként és óránként 24 vonat követheti egymást. Az alagúti szakaszokon új állomások épülnek Paddingtonnál, Bond Streetnél, Tottenham Court Roadnál, Farringdonnál, Liverpool Streetnél, Whitechapelnél és, Canary Wharfnál.

2009-ben a Cross London Rail Links Ltd nevet váltott, azóta Crossrail Limited néven koordinálja a beruházást. A munkák az év májusában kezdődtek meg Canary Wharfnál, 2012-ben pedig elindult az első fúrópajzs is.

A projekt tavaly szeptemberi auditja során (amit idén év elején hoztak nyilvánosságra) az átvilágítást végzők azt állapították meg, hogy a program az eredetileg tervezetthez képest kétéves késésben van, az infrastruktúrával kapcsolatos munkák 43,7%-a készült el (az időarányosan tervezett 45,2% helyett) azaz az utasok leghamarabb 2019-ben vehetik használatba. Az eltelt idő alatt a finanszírozás sarokszámai sem maradtak változatlanul: a DfT és a TfL közös infrastruktúra finanszírozási alapjába 14,8 milliárd font került, míg 5 milliárd fontot az üzletui szféra bocsátott rendelkezésre. Az építési költségek mellett jelentéktelennek tűnik, de abszolút értékben jelentős kiegészítő beruházás a járművekre szánt, a TfL által finanszírozott 1 milliárd fontos járműbeszerzés. A befektetők – beleértve a minisztériumot és London közlekedésszervezőjét is – gondos költség-haszon számítást végeztek: a rövidülő utazási idők, alacsonyabb zsúfoltság, gyorsabb átszállás minden befektetett fontra 1,97 font megtérülést biztosítanak.

A Victoria fúrópajzs Whitechapel állomásnálIdén áprilisban Victoria, a fúrópajzs Whitechapel állomásnál áttörte a készülő alagút homlokfalát és szemtől szembe találkozott Elisabeth névre keresztelt társával; ezzel elkészült a tervezett alagút összes hosszának háromnegyede – a 32 kilométeres furatból mostanáig 2 és fél millió tonna anyagot termeltek ki és szállítottak el.

Bár az eredeti határidő ez év április vége volt, a TfL februárban eredményt hirdetett az új vonalat kiszolgáló járműállomány szállítására, karbantartására és egy új vontatási telep kialakítására kiírt tenderen. A tender győzteseként a Bombardier szállíthatja a 65 új motorvonatot, közvetlenül 240 új állást teremtve, és 16 beszállítónak adva munkát.
Gőzerővel folyik közben az operátor kiválasztása is; az előzetes szűrőn az Arriva Crossrail Limited, a Keolis, az MTR Corporation (Crossrail) Limited és a National Express Group PLC maradt fenn – végső győztest az év végén hirdetnek.

A tervek szerint jövőre befejeződnek az alagút-építési és egyéb mérnöki munkák, a kevésbé látványos állomásépítés és -berendezés következik. Ha minden jól megy, a középső szakaszt 2018 decemberében, míg a teljes kelet-nyugati vonalat 2019 év végére vehetik birtokukba az utasok.

Share

One thought on “Shenfieldtől Readingig: Crossrail”

Comments are closed.