Fegyverek az Aikidoban

Bejegyezve: | 2014. 09. 30. | 1 megjegyzés

Ezzel a bejegyzéssel érzékeny témát kezdek el körüljárni. Ahány aikido stílus, iskola, annyiféle viszonyulás a fegyverekhez. Az Aikikai vizsgarendszerében az első fegyveres technika (yokomen uchi – gokyo) az első kyu-fokozatnál jelenik meg, míg az 1. dan vizsgaanyagában kizárólag pusztakezes, fegyvert nem igénylő technikák szerepelnek. A 3. danfokozattól kerül elő a jo dori, de bokken nem szerepel a vizsgaanyagban.

Eleinte

O Sensei fegyveres technikáival kapcsolatban kevés részletet tudunk, ami ismert, az is tartalmaz ellentmondásokat; ezen a területen további kutatásokra van szükség. Szerencsére legalább két kutatónak lehetünk hálásak, hogy nyilvánosságra hozták ezzel kapcsolatos eredményeiket. Egyikük John Stevens (író és aikidoka), másikuk az Aikido Journal (korábban AikiNews) alapítója, Stanley Pranin, aki maga is gyakorolja az aikidót. Munkájuknak hála, jól dokumentálható, hogy O Sensei sokfajta fegyveres harcművészetet tanulmányozott, és tapasztalatai alapján alkotta meg az Aikidoban ismert fegyveres gyakorlatokat.

Az Aikidora technikailag elsősorban a Sokaku Takeda által művelt Daito Ryu Aiki-ju-jutsu gyakorolt hatást, 1915-től a harmincas évekig. Az viszonylag széles körben ismert, hogy a pusztakezes technikák a Daito Ryu-ból alakultak ki, kevesebben tudják, hogy Takeda oktatói felhatalmazással rendelkezett az Ono-ha Itto Ryu kardiskolától is, és hogy valószínűleg tanította a híres Jikishinkage Ryu iskola módszereit is. Az is ismert, hogy O Sensei a Kashima Shinto Ryut is tanulmányozta, ezt alátámasztja az iskola kapujára 1937-ben írt keppan (vérrel írt esküszöveg). 1903-1908 között Masakatsu Nakai felügyelete alatt tanulmányozta a Katori Shintot és a Yagyu Ryut; ebben segítségére volt Kosaburo Shomojo, akivel O Sensei közeli kapcsolatba került.

A jo esetében keveésbé egyértelmű, honnan származnak a technikák. Tudjuk, hogy O Sensei a Hozoin Ryu lándzsatechnikáit is tanulmányozta, amely mutat némi hasonlóságot az Aiki-joval. Az is ismert, hogy a hagyomásos Kashima és Katori Shinto Ryunak messzire visszanyúló története van Japánban, és tanításai közé tartozik a bokken, naginata, yari és a jo használata is, de azt nem tudjuk, hogy O Senseit mennyire befolyásolták az ott megismertek. Katonakorában, az 1900-as években megtanulta a jukendo (szuronyos puska) használatát is; néhány lefegyverző technika erősen emlékeztet a jo-dorira.

O Sensei ezeken kívül tanulmányozott egy homályos, Kuki Shin Ryu néven ismert művészetet, a hegyi harcosok, a Yamabushi misztikus művészetét. Az Osakához közeli Kurama hegyi tartomány híres az ilyesfajta hegyi aszkétákról, és O Sensei élete egy szakaszában – az 1920-as években – gyakran vonult vissza arrafelé. A Yamabushi kedvenc fegyvere a jo volt, és Stevens szerint a Kuki Shinnek érzékelhető hatása volt az Aiki-jo kialakulására. A Kuki Shin Ryu a Togakure Ryu Ninjutsu kilenc hagyományának egyike; a Togakure Ryu 33. nagymesteréről, Toshitsugu Takamatsu Senseiről készült egyik fényképen egy, az Aiki-joban használt jo-tól nem sokban különböző jo-val látható. A Togakure Ryu számos jo-dorija mutat hasonlóságot az Aikido jo-dorival, ám ennek megerősítéséhez további kutatások szükségesek.

Az O Sensei fegyveres technikáira gyakorolt hatások ellenére, mindegyik jelentős változásokon ment keresztül, míg az Aiki-ken és az Aiki-jo kialakult. Változott a testtartás, a szerkezet, a távolság és a szög is; a mozgások egyszerűsítésének megfelelően alakultak át az ősi technikák arra a formára, amit ma gyakorlunk.

A fegyveres technikák a közelmúltban

Az Aikido fegyveres technikáinak története Morihiro Saito neve körül forog, és bár felmerültek súlyos (személyes és sportpolitikai) véleményeltérések amiatt, hogy vajon ki képviseli a modern Aikidoban O Sensei örökségét, végül egyértelművé vált, hogy Saito (majdnem) az egyetlen támogatója az Aikido fegyveres technikáinak. Mivel 1946-tól 1969-ig 23 évet töltött O Sensei mellett uchi-deshiként Iwamában, Morihiro Saito volt a leghosszabb ideig O Sensei tanítványa, haláláig elkötelezetten őrizte az Aikidoban O Sensei tanítását. Saito szerint O Sensei a háború után Iwamában fejlesztette ki és tanította az Aikido fegyveres technikáit, és csak ritkán mutatta be őket Iwamán kívül. Saito volt O Sensei egyetlen tanítványa, akinek engedélyezte, hogy még az ő életében fegyveres technikákat tanítson; utasítására 1959-től népszerű vasárnapi fegyveres edzéseket is tartott a tokiói Hombu dojóban, amíg csak váratlanul véget nem értek.

A legkülönbözőbb fegyveres technikákon O Sensei által végzett változtatások közül a legjelentősebb a Ri-ai koncepciójának bevezetése volt; a kard-, bot- és pusztakezes technikák mozgásformáit egységes, közös alapelvvé integrálta, amely az Aikido alapjaiból építkezik. Éppen ezért a Shindo Muso vagy a Katori Shinto Ryu gyakorlása nem nyújtja ugyanazokat az előnyöket az aikidokák számára, mint az Aiki-ken és az Aiki-jo, bár mindkét harcművészet önmagában is mély és értékes ismereteket nyújt.

Morihiro Saito egyértelművé tette, hogy különbség van az O Sensei által adaptált hagyományos fegyveres technikák és az Aikido Ri-ai között; a későbbiekben általa tanított rendszert „O Sensei-félének” nevezte.

Saito számos alkalommal megjegyezte, hogy vannak egyének és szervezetek, akik kétségbe vonják a fegyveres technikák érvényességét az Aikidoban; néhányan közülük aikidójuk kiegészítéseképpen a Shindo Muso Ryu Jodo és a Katori Shinto Ryu Kenjutsu felé fordultak.

Tény, hogy Saito fejlesztett ki számos gyakorlatot, így a 13 no jo-t, a 31 kumijo-t és a 13 jo awasét, ezek inkább az oktatási metódusban történt változtatások, mint új technikák bevezetése, mivel mindegyik azokon a mozdulatokon és formákon alapszik, amelyeket Saito tanult O Senseitől. Gyakorlatilag Morihiro Saito egyszerűen összegyűjtötte és rendszerezte az O Sensei által végrehajtott technikákat, és logikus, rendszerezett formába öntötte őket, amelyeket könnyű megtanulni és megérteni.

A Saito -féle fegyveres vizsgarendszer

A Saito sensei által kialakított fegyveres technikákra vontkozó vizsgarendszer (mokuroku) egyrészt megőrzi az alapító örökségét, másrészt lehetővé teszi a bármely Aikido stílust gyakorló yudansháknak, hogy az Iwama Dojo tanítása szerinti fegyveres oktatásban részesüljenek és danfokozatokat szerezhessenek.

Az 1. és 2. szint az első és magasabb danfokozatúak számára nyitott, a 3., 4. és 5. szint csak a 2. danfokozatot elérők számára. Eleinte az oktatás és a vizsgáztatás csak Iwamában volt lehetséges, Saito sensei halála után azonban tanítványai továbbvitték örökségét, és Morihiro Saito tanítványainál is lehet tanulni.

Megjegyzések