Fegyverek az Aikidoban – 2
Bejegyezve: | 2014. 10. 08. | Comments Off on Fegyverek az Aikidoban – 2
Amikor az előző bejegyzést elkezdtem írni, nem gondoltam, hogy sorozat lehet (lesz) belőle. Azonban, ahogy elkezdtem vesézni a témakört, rájöttem, hogy egy posztba nem fér bele. Így most sorra veszem a fegyveres technikákat oktató főbb Aikido stílusokat.
Christian Tissier kardmunkájának alapja a Kashima-Shinryu stílus, Inaba Minorutól tanulta, a tokiói Meiji Nagyszentély Aikido főinstruktorától. Ennek ellenére nem Kashima-Shinryu; sem formai, sem gyakorlati értelemben. Az aikidonak és a Kashima-Shinryunak vannak közös elemei, de a kettő alapvetően különbözik egymástól stratégiában, filozófiában, és formában egyaránt.
Tehát a Tissier-féle iskolákban a bokken-anyag a hagyományos aikiken (amit mindenhol tanítanak), illetve amit Tissier hozzátett a Kashima-féle kenjutsu-ból. Ezek mind olyan katák, amik azokat a képességeket fejlesztik, amik az aikidóhoz szerinte kellenek. A kard nála egy eszköz, amivel könnyebb elsajátítani az aikido technikáit.
A Kobayashi dojo hálózat alapítója, Kobayashi Yasuo shihan a Hombu dojoban töltött uchi deshi korában Ueshiba Morihei mindig tanított fegyveres technikákat, ezért teljesen egyértelmű számára, hogy ő is oktatja. O Sensei fegyveres tanításainak követésével nem volt egyszerű dolga:
„A ken és jo technikákat a Sensei akkor tanította, amikor jó hangulatban volt. Amikor ilyesmit tanított, sohasem mutatta kétszer ugyanazt ugyanúgy; így szinte lehetetlen volt tanulni tőle.”
(Interjú Kobayashi Yasuoval; AikiNews 70. szám)
Ezeket az elveket követve a Kobayashi dojókban alapvető, hogy az aikidó gyakorlásával együtt a fegyveres oktatást is elkezdik. Egyébként nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az aikido technikáinak jó része fegyveres alapokon nyugszik. Számos oktató magyarázza a pusztakezes technikákat fegyveres segítséggel. Virga Jánost (4. dan) kérdezve elmondta, hogy a fegyveres gyakorlás saját tapasztalata szerint is hihetetlenül javítja a testhasználatot:
“Egyik nyáron, mikor nem tartottunk edzést gyermekeknek, és az egyik gyerek másfél hónapig csak a 13 lépéses katát gyakorolta otthon, minden nap. Szeptemberre, mire visszajött, olyan stabil központja lett, hogy leesett az állam tőle.”
A Kobayashi dojokban már ránézésre is a Morihito Saito által rendszerbe foglalt fegyveres technikák képezik a tananyag magvát. Ebben a kérdésben egyik mesteremtől is megerősítést kaptam, aki elmondta, hogy Yasuo shihan valóban Saitotól tanulta a fegyveres technikákat, ezt megerősítette a Yasuo shihannal a korábban említett interjú egy részlete is:
„Mivel Saito sensei ken és jo tanításai a rendelkezésünkre állnak, én is tanítom ezeket a gyakorlatokat. Bevettem a kent és a jot a vizsgaanyagba is.”
A fegyveres technikákat ma legintenzívebben az Aikido Morihiro Saito sensei által életrehívott ágában az Iwama Ryu stílus követői gyakorolják. Morihiro Saito 1946-tól kezdve egészen O Sensei haláláig, 1969-ig tanult az alapítótól Iwamában, ahova Ueshiba Morihei a háború után visszavonult; engedélyével némileg leegyszerűsítve rendszerbe foglalta a tőle megismert ken és jo technikákat. Az egyszerűtől az összetettebbek felé haladva összeállította a ma is ismert és gyakorolt ken és jo suburikat, az awase gyakorlatokat és a kumitachi formákat.
Ueshiba Morihei és Morihiro Saito
Örökségét ma fia, Hitohira Saito viszi tovább, a Takemusu Aikido dojoiban a fegyveres gyakorlás a mindennapi edzés része, elválaszthatatlan a pusztakezes gyakorlatoktól.
Manapság az Aikikai álláspontja szerint az Aikido nem tartalmaz fegyveres technikai elemeket, de nem tiltott a pusztakezes gyakorlatok kiegészítésként tanulni és gyakorolni. (Kousaku Maki)
Arra viszont egyelőre még nincs válasz, hogy az Aikikai vizsgaanyagában miért csak a 2. dantól szerepelnek a fegyveres technikák, és abból is csak a szabadulásos, fegyverelvételes részek. De minden bizonnyal erre is több válasz kínálkozik.
Címkék: aikido > bokken > Christian Tissier > jo > Kobayashi Yasuo > Morihiro Saito