A 2015. évi vasúti jogszabályváltozások aktualitásai

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vasút-szabályozási osztályvezetője a Magyar Vasút 2015 konferencián áttekintést nyújtott a vasúti járművezetői engedélyről és tanúsítványról szóló rendelet, a „Képzési rendelet”, és a vasúti törvény módosulásairól, a módosítások céljáról és tartalmáról, valamint ismertette a közeljövőben várható jogszabály-módosulásokat.

A jogszabályváltozások egyik oka volt a megalkotott koncepcióról kapott visszajelzések. A vasúti járművezetői engedélyről és tanúsítványról szóló rendeletben fontos változás, hogy lejárt járművezetői engedély cseréje esetén a kiadott igazolás, vagy elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az erről felvett jegyzőkönyv 30 napig feljogosít vezetésre. A továbbiakban a járművezetői tanúsítványt a Vizsgaközpont állítja ki, vagyis a vasúti társaság vagy munkáltató nevében és megbízásából biztonsági okmányt bocsát ki; de kibocsáthat tanúsítványt nem vasúti társasági munkavállaló részére is. Figyelembe kell venni, hogy a Tanúsítvány tulajdonosa továbbra is a munkáltató marad!

A Képzési rendelet változásai között említendő, hogy az egyszerűsített engedély 1 év helyett 5 évre érvényes, az átmeneti rendelkezések révén a már kiadott engedélyek érvényessége is automatikusan 5 évre hosszabbodik meg. A megszűnt FAT akkreditáció helyett az NKH értékeli a képzési engedély kiadási feltételeit, a 8. mellékletben rögzített, „önálló” tárgyi feltételek meglétének vizsgálatával. Megtörtént a vasútszakmai oktatói és vizsgabiztosi feltételek könnyítése egyes területeken, így például a keskeny nyomközű vasutaknál és saját célú vasúti hálózatoknál. A rendelet megteremt bizonyos szintű átjárhatóságot az OKJ képzések felől; az OKJ képzést végző részt vehet hatósági vizsgán, az OKJ bizonyítvánnyal rendelkezők felmentést kaphatnak az alapképzésen való részvétel alól. Megnyílt a lehetősége a kártyaformátumú vizsgaigazolás kiadásának a nem vasúti járművezetői munkakörökben. Egyszerűsödött a 2. melléklet, csökkentek az időszakos óraszámok. A 3. mellékletben megjelent egy új oszlop; a vizsgatípusok és munkakörök megfeleltetése.

Egyrészt az EU Mozdonyvezetői Irányelv módosítás, másrészt a PILOT eljárás miatt váltak szükségessé módosítások, így pontosult a képzési központ fogalma: „alapképzést nyújtó szervezet” lett belőle, kibővültek a vizsgáztatók függetlenségére, összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok, ezek 2016. január 1-től alkalmazandók. Megtörtént a mozdonyvezetőkre vonatkozó Általános szakmai ismeretek kibővítése, pontosítása, e rendelkezések alkalmazása 2015. július 1-től kötelező.

A vasúti törvény esetében a módosítás közvetlen kiváltó oka, hogy megjelent az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelv, ami átültetési kötelezettséget rótt a tagállamokra. Mivel a hatályos vasúti törvény jelentős részét érintette, elkerülhetetlenné vált a nagyobb mértékű módosítás. Ezen kívül a módosítás célja volt a tapasztalatok alapján rendezni egyes szabályozási problémákat, növelni a rugalmasságot, szétválasztani az eltérő szabályozásokat, csökkenteni a mentességeket és a terheket. Mivel hosszas egyeztetések után új vasúti törvény helyett „csak” módosítás született, ez azt eredményezte, hogy a törvény szerkezetében nem történt változás, az egyes részek arányai eltolódtak, és sajátos számozás alakult ki.

A további jogszabály-módosulások és készülő új jogszabályok között kiemelte a Nyílt hozzáférésről szóló rendeletet, amelynek megalkotását irányelvi szabályok átvétele, új fogalmak átültetése, sok esetben korábbi HÜSZ szabályok jogszabályi szintre emelése teszi szükségessé. A független pályahálózat-működtetőre vonatkozó feltételeket leíró, még ezután elkészülő jogszabály az alapvető feladatok ellátásához szükséges feltételeket határozza meg, leírja a jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenség kritériumait. A pályahasználati díjakról, díjképzésről szóló rendelet fogja tartalmazni az országos pályahálózaton a késések telepítésének, kódolásának, bonus-malus rendszerének alapjait. A teljesítményösztönző rendszerről szóló rendelet irányelvi szabályokat vesz át.

A vasúti társaságok működési engedélyezéséről és a vasúti tevékenység bejelentéséről szóló rendeletben módosítás várható, ugyanez igaz a vasúti igazgatási szerv díjrendeletre is. Több kormány- és egyéb rendelet is kisebb-nagyobb mértékben módosulni fog, ezen módosítások nagy része technikai változások, illetve fogalmak átvezetéséből áll.

Share