Biztonsági tanúsítvány saját célú vasúti pályán

Hegedűs Zsolt, a MOL CH szállítási szakértője és Tóth László, az NKH Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalának osztályvezetője egymást kiegészítő előadásaikban fejtették ki álláspontjukat a kérdés két nézőpontjából a Magyar Vasút 2015 konferencián.

Tóth László bevezetőjében elmondta, hogy a jogszabályi környezet folyamatosan változik, nem nevezhető stabilnak; a változások legtöbbje az uniós jogharmonizációval függ össze. A hatóság működése egyszerre számos szempontnak kell, hogy megfeleljen. Ezek közé tartozik az áttekinthetőség, az ügyfélbarátság, az illeszkeds az EU szabályozási környezetébe. Az ügyfelek részéről jogos elvárás az is, hogy kiszámítható legyen, mikor születik meg a határozat. Ugyanakkor felmerül a kérdés; van-e szükség az eljárások gyorsítására, illetve túl sok mindenbe beleszól-e a hatóság? A vasúti építmények tekintetében vajon alulszabályozott, vagy túlszabályozott az engedélyezés? „A vasúti főosztály működésére vonatkozó jogszabályok megszámlálása közben 61-ig jutottunk, aztán nem számoltunk tovább” – jegyezte meg.

A vasúti törvény legutóbbi módosításával kibővült az NKH hatásköre, néhány külön nevesített létesítmény építése, átalakítása hatósági engedélyköteles tevékenységgé vált. Közülük kiemelten az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, a váltófűtő, sínkenő berendezések, a telematikai, utastájékoztató, rendszerek, valamint a perontető…

A feladatkörbővülés ellenére az NKH szeretne megfelelni szlogenjének: Ésszerűség, nemzeti érdek, jogszerűség.

Hegedűs Zsolt bemutatta biztonságirányítási rendszerük felépítését, és azt az utat, ami ahhoz vezetett, hogy először kialakítsák a rendszert, majd úgy döntsenek, hogy a jogszabályi változások ellenére – saját célú vasúti pályahálózaton már nem kötelező biztonságirányítási rendszer fenntartása – a már kialakított rendszert tovább üzemeltetik, fenntartják.

Iparvágány

A biztonságirányítási rendszer egyik alappillére a jogszabályi megfelelés. A MOL NyRT megszámolta; saját célú vasúti pályahálózat üzemeletőként és saját célú áruszállítási tevékenységet végzőként 139 különböző jogszabálynak kell megfelelnie. Második pillér a karbantartás-javítás és fejlesztés, a harmadik az egészségügyi vizsgálatok, oktatás-képzés témaköre, a negyedk pedig a alesetek, rendkívüli események vizsgálata, kezelése.

A MOL sajátcélú árutovábbítási tevékenységét 23 vontató járművel és 293 vasúti kocsival, látja el – ehhez hozzájön még 1300 bérelt vasúti jármű is; a sajátcélú pályahálózat működtetés feladatkörébe 81 km saját pályahálózat, 11 km bérelt pályahálózat és 52 db létesítmény tartozik.

2005-ben működési engedélyhez kötött tevékenységgé vált a saját célú vasúti árutovábbítás és pályahálózat működtetés. A MOL megszerezte a szükséges engedélyeket, majd később a vasútbiztonsági engedélyt, vasútbiztonsági tanúsítványt és az ECM tanúsítványt is. Mire minden, a jogszabályok által előírt és az NKH által meg is követelt engedélyt és tanúsítványt beszerereztek, ismét változott a vasúti törvény, idéntől nem engedélyköteles tevékenység a sajátcélú pályahálózzat üzemeltetése, és már a vasútbiztonsági tanúsítvány megléte sem kötelező…

Időközben megszületett a MOL stratégiája is, amely szerint elsődleges a vevőközpontúság, amelye a szállítási rendszerek transzparenciája is alátámaszt, és amelyek a vevők számára pozitív üzenetet hordoznak. A vasúti közlekedés területére ez három stratégiai célkitűzésként került át: az árutovábbítási tevékenység ellátása és ehhez az eszközpark biztosítása, a sajátcélú pályahálózat fenntartása és működtetése, és az ECM tevékenység ellátása. Megalkották vasútbiztonsági politikájukat, amely a „biztonság mindenek előtt” alapelv szem előtt tartásával kiterjed a saját célú vasúti pálya üzemeltetésre, a szénhidrogén-termék töltő-lefejtő technológiák üzemeltetésére, valamint a vasúti járművek üzemeltetésére és karbantartására.

A MOL stratégiája a vasútbiztonsági tanúsítványra épült; a biztonság alapelvként kezelésével törekszenek a költséghatékony működésre, az innováció serkentésére, az egységes elveken alapuló oktatásra, képzésre, és eszközpolitika kialakítására, illetőleg a hatósági feladatok egységes és komplex kezelésére.

Share