A vasút szerepe a külgazdasági kapcsolatokban
Bejegyezve: | 2016. 09. 24. | Comments Off on A vasút szerepe a külgazdasági kapcsolatokban
Szíjártó Péter miniszter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője bevzetőjében gratulált az előtte felszólaló Fónagy Jánosnak a Magyar Vasút 2016 konferencia keretében átvett Sipos István díjhoz.
A körülöttünk kialakuló meglehetősen turbulens nemzetközi viszonyok között a gazdasági és politikai szereplőknek ennyi bizonytalansággal, kiszámíthatatlansággal, kérdőjellel szembesülni talán még soha nem kellett. A biztonság és kiszámíthatóság elsőrangú szemponttá lépett elő. Ha gazdasági sikert akarunk elérni, akor annak alapvető előfeltétele a biztonság. A magyar gazdaság sikere nagymértékben függ attól, hogy a nemzetközi, nagy gazdasági szereplők milyen mértékben fektetik bizalmukat Magyarországba.
Azt a célt tűztük ki, hogy Magyarország legyen Európa, de legalább Közép-Európa termelési központja. Az országban jelen lévő külföldi működő tőke állomány 80 milliárd eurót tesz ki. A Magyarországon termelő vállalatok a just in time vagy just in sequence termelési láncok részesei. Ennek az alapja a schengeni rendszer működése és a szállítási időtartamok kiszámíthatósága. A schengeni övezet fenntartása, az áruk szabad áramlása Európában Magyarország életbevágó gazdasági érdeke.
Magyarország infrastrukturális helyzetében a vasútnak meghatározó szerepe van. Az ország versenyképessége szempontjából a vasúti fejlesztések terén három jelentős feladatnak kell megfelelnünk.
Először is biztosítanunk kell, hogy a Távol-Keletről Dél-Európába behajózott áruk Nyugat-Európa felé tartó útjukon Magyarországon haladjanak keresztül. Ennek során a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés keretében a Budapest – Belgrád közötti vasútvonal kétvágányúsítása és felújítása történik meg. A felújítás során a pálya 160km/h sebességre lesz alkalmas, az alkalmazható tengelynyomás 225kN-ra emelkedik, a vonal 740 méter hosszú tehervonatok közlekedésére lesz alkalmas. A számítások szerint a felújítás bekerülési költsége 550 milliárd forint lesz.
A második feladat, hogy a magyar külgazdaság szempontjából legfontosabb kikötő – Koper – vasúti elérése a lehető leggyorsabb legyen. A Távol-Keletre szánt magyar export jeletős része a koperi kikötőből hagyja el Európát.
Harmadszor; a jó fejlettségű Nyugat – Kelet infrastrukturális irányok mellett Nyugat-Magyarországot bekapcsoljuk az észak-déli irányú közlekedési vérkeringésebe. Az új árufuvarozási folyosó – a Borostyánkő útvonal – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia közös kezdeményezése. A tervezett folyosó a Rajka – Csorna – Zalaszentiván útvonalon futna, összekötve a lengyel és belorusz nagy iparvidékeket a magyar intermodális csomópontokkal és a koperi kikötővel.
