A GySEV szerepe
Bejegyezve: | 2010. 10. 23. | Comments Off on A GySEV szerepe
Feldmann Márton, Győr-Sopron-Ebenfurthi Vasút (GySEV) személyszállítási igazgatója a Magyar Vasút 2010 konferencián a GYSEV szerepéről a kormányzati törekvések megvalósításában szóló előadásában a tőle megszokott dinamizmussal ecsetelte az 1872-ben alapított, kétharmadrészt a magyar állam, 28%-ban az osztrák állam és 6%-ban magánbefektetők által tulajdonolt vasútvállalat eredményeit.
„Lehet, hogy mellék- vagy statiszta szerep a miénk, mindenesetre gondolkodó, innovatív szerepként fogjuk fel” – indította előadását. Szűkülő piacon tevékenykedünk, egy év alatt évi 5 millió elszállított utasról 4,7 millióra csökkent a teljesítmény. Ez a tendencia mostanra megfordulóban van, a válság elmúltával visszatér a mobilitás és aktivitás.
Nem megkerülhető a szerepünk az állami vagyonnal való gazdálkodásban. Növekvő vagyonról számolhatok be, jelenleg a GySEV-re bízott vagyon értéke 50 milliárdot tesz ki. A MÁV-tól 2000 és 2006 között átvett vonalakat felújítottuk, fejlesztettük, nagy értékű infrastrukturális beruházásokat hajtottunk végre; ezekkel a fejlesztésekkel tulajdonképpen a magyar állam értékét növeltük. Elmondhatjuk, hogy rendezett tulajdonviszonyok mellett gazdálkodunk.
Hatékonyan működünk, és a jövőben még hatékonyabban fogunk. Szervezetünket átstrukturáltuk, a piaci igényeknek rendeltük alá. A hatékony működést alapozza meg, hogy társaságon belül is szerződéses alapon nyújtunk egymásnak szolgáltatásokat. Valódi megrendelő-szolgáltatói viszonyt alakítottunk ki szervezeten belül is, szankcionálással együtt, így a belső működés is üzletszerűvé vált. A megörökölt kiszervezett tevékenységeket ismét vállalaton belülre vontuk, ezzel is képesek voltunk költséget megtakarítani.
A kormányzati törekvések az Új Széchenyi terv vitairatában szerepelnek, ezekhez vállalatunk is képes hozzátenni saját részét.
Az egészségiparban történt beruházásokat (gyógyfürdők, stb.) elérhetővé tesszük a használók számára, EURegio kedvezményeket alakítottunk ki és nyújtunk a vasúti közlekedésben.
A Megújuló Magyarországra vonatkozó törekvések részeként a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton múzeumvasúton évente 50-60, az üzemeltetésben részt vevő fiatal tanulja meg, hogyan kell közösségi közlekedést működtetni. A kisvasút felújítása során előnyben részesítettük a környezetbarát energiafelhasználást, a megújuló energiaforrások használatát; ezzel nemcsak a fenntartási költségeket voltunk képesek csökkenteni, hanem példát tudtunk mutatni a fiatalok környezettudatos magatartása számára is.
A vállalkozásfejlesztés területén beszállítói kapcsolatokban pozíciókat biztosítunk, elsősorban a Sopron Régió Logisztikai Klaszter kisvállalkozásaira számítunk. A kis és középvállalkozások a pályahálózat karbantartási tevékenységei során rugalmasan és költséghatékonyan tudnak szolgáltatásokat biztosítani.
A tudomány-innováció-növekedés hármasában a megújulási szükségletet tudjuk kielégíteni, többek között új termékek, szabályok alkalmazásával. Ösztöndíj lehetőségekkel is jelen vagyunk az oktatási intézményekben, kiemelt partnerünk – már csak területi közelségünk okán is – a győri Széchenyi István Egyetem.
A közlekedésre vonatkozó kormányzati törekvések állnak legközelebb profilunkhoz. Két országban végzünk személyszállítási szolgáltatást, eltérő körülmények között. Ausztriában, Burgenlandban a helyi döntéshozatal dívik, a tartományi szintű megrendelések képviselik a helyi érdekeket. A magyar közigazgatásban kevés a területi szakember, akivel menetrendi, ellátási kérdésekben tárgyalni lehet.
Magyarországon az állam rendeli meg a közszolgáltatásokat, amit mi pontosan teljesítünk. Késedelem az ellenérték folyósításában van; az így keletkezett átmeneti hiányt piaci alapon felvett áthidaló hitellel kell ideiglenesen finanszírozni. A burgenlandi oldalon is keletkeznek veszteségek, amit – integrált vasúttársaságként az áruszállítás nyereségességéből pótolunk ki. Többek között ezért is kell az áruszállítás versenyképességét a maximálisra fokozni.
A megrendelő szerepét kihangsúlyozva a Fertőd és Sopron közötti eljutási lehetőségeket vizsgálta:
A távolság közúton 30km, ezt az autóbusz 45 perc alatt teszi meg. A vasútállomás 3 kilométerre van, de Fertődről nem lehet busszal odajutni. A ráhordás megvalósításával a Fertőd – Sopron viszonylatban utasonként és utanként 14 perc megtakarítás keletkezhet, ami egy év vonatkozásában egy utasra számítva öt teljes napot jelent. A levezetés után következtetésképpen megállapította, hogy a közösségi közlekedés reformjának egy célja lehet: az utasok érdekeinek szolgálata.
Problémaként említette, hogy a menetrendi előretervezés túl nagy időintervallumot fed le; a települések nem tudják egy évre előre megtervezni életüket. Véleménye szerint a távolsági eljutásban az államnak kell a főszerepet játszania, míg a regionális, helyközi közlekedésben a helyi megrendelői szinteket kell preferálni. Problémaként említette, hogy a busz és vasúttársaságok tulajdonosai jogokat gyakorlói eltérnek, pedig egy cél van: az adófizető állampolgár elégedettsége!
Az autóbuszos ráhordás-elhordás témakörében kifejtette, hogy bármennyire is szeretnénk, incs elég vasúti kapacitás a teljes rá- és elhordó rendszer kialakítására. Ha minden lehetséges utast vonattal szeretnénk elszállítani, előtte fejleszteni kell úgy az infrastruktúrát, mint a gördülőállományt.
A Sopron – Szombathely – Szentgotthárd vasútvonalon végrehajtott infrastrukturális fejlesztés során 115 km vasútvonal épült újjá, két alul- és felüljáró épült; az 50 milliárd forintos beruházással 300 munkahelyet teremtettek. A GySEV járműbeszerzése kapcsolódott az infrastruktúra fejlesztéshez, a kohéziós alapból 85% támogatást kaptak motorvonat beszerzésre. A siker azt mutatja, hogy integrált fejlesztésekben kell gondolkodni, és az meghozza az eredményét. A vasútállomási infrastruktúra fenntartásába be lehet és be is kell vonni a helyi közigazgatást.
A KÖZOP részfinanszírozásával hajtották végre P+R projektjüket, amelyet előzetes igényfelmérésre építettek. A felmérés megmutatta, hogy a válaszolók 30%-a többet utazna, ha lenne kiépített parkoló; 40%-a többet utazna, ha lenne kiépített kerékpártároló. A projekt eredményeként 9 állomás és megállóhely mellett 187 parkoló és 535 kerékpártároló épült.
Körmenden az önkormányzattal közösen újították fel a vasútvállalattal egyidős állomásépületet. A Volánnal közös utaslétesítmények, utastájékoztató és jegyértékesítő központ került kialakításra. A vasútállomás így intermodális csomóponttá vált, áthelyezésre került az autóbusz végállomás is.
