Kövesdi Szilárd a GYSEV-ről
Bejegyezve: | 2012. 12. 08. | Comments Off on Kövesdi Szilárd a GYSEV-ről
A Szállítmányozás 2012 konferencián Kövesdi Szilárd, a Győr – Sopron – Ebenfurthi Vasút (GySEV) vezérigazgatója a GySEV szerepét ismertette a közép-európai vasúti áruszállításban.
„Gondolom, hogy a GySEV Zrt. a jelenlévők többségének nem újdonság, de az elmúlt időszakban történtek olyan események, amelyeket mindenképp szeretnék megosztani Önökkel”
– kezdte előadását. A tulajdonosi struktúrát nézve átható, hogy maga a GySEV Zrt. kétharmad részben a magyar állam tulajdonában van, 28%-nyi részesedést Ausztria birtokol, míg a fennmaradó rész tulajdonosa magánbefektetőként a Strabag Zrt; a GySEV Zrt 100%-os tulajdonában áll a GySEV Cargo Zrt, amely a vasúti árufuvarozást végzi. A GySEV Cargo szintén tulajdonol egy leányvállalatot, a Raaberbahn Cargot, amely Ausztria területén működik. A személyszállítás és pályaüzemeltetés tekintetében integrált vasúttársasági működés 140 éves tapasztalatra épül, fenntartásában jelentős szerepe van a multikulturális szemléletnek. Egyedi a magyar pályaüzemeltetési viszonyok között, hogy a GySEV üzemeltet saját tulajdonú és állami tulajdonú vasúti pályát, valamint szerződéses alapon más pályaüzemeltető birtokában levő vasútvonalat is. Az előbbi a kezdetek óta üzemeltetett Győr – Sopron – Ebenfurth vonal, míg az utóbb említett a Fertővidéki HÉV. Az üzemeltetett vasúti infrastruktúra hossza 509 km, ezen a 2012 évi várható teljesítmény az utasszámot nézve 7 millióra rúg, míg 5 millió árutonna az áruszállítás tekintetében. A saját trakció és járműmenedzsment várhatóan 6,6 millió vonatkilométert teljesít; a logisztikai tevékenység teljesítménye 270 ezer tonnányi áru mozgatását teszi ki. Nem elhanyagolható a vendéglátó iparág is, a Hotel Sopronban 26 ezer vendégéjszaka várható.
Ami az infrastruktúra helyzetét illeti, a 2010-ben deklarált áruszállítási korridorok közül három halad keresztül az országon. A 6-os folyosó, amely a Kelet-Nyugat irányú árufolyamokat vezeti le – ez nem érinti közvetlenül a GySEV hálózatát, de csatlakozik hozzá. A hetes folyosónak a MÁV-val közösen részesei vagyunk- a folyosó része a Győr – Sopron – Ebenfurth vonal, amelynek a szerepét a folyosó a jövőben felértékeli. Az ötös folyosó az Észak-Déli áruáramlást segíti elő, ez ugyan deklaráltan még nem tartalmaz magyarországi szakaszt, de a GySEV célja a folyosó hazai irányba történő „eltérítése”, a Magyarországon megfelelő irányban fekvő GySEV vasúti pályákra.
2011-ben jelentős lépés történt a vállalat magyarországi életében; a korábban üzemeltetett vonalak mellé további 214 kilométernyi vasútvonal üzemeltetését vették át, ezzel A GySEV magyarországi vasútvonalainak a hossza a kétszeresére nőtt. A vonalátvétel illeszkedik a vasútvállalat stratégiájába: legyen a térség meghatározó szereplője a személyszállítási közszolgáltatásban, teremtsen vasúti alternatívát az észak-déli áruáramlatok levezetésében. A tavalyi bővülés kapcsán a hálózathozzáférési szerződések száma 17-ről 26-ra nőtt, a pályahasználati díjbevétel tekintetében átstrukturálódás volt tapasztalható; a 2011-es 99%-os GySEV Cargo részesedés 2012-re 75%-ra változott. A vállalkozó vasúti társaságok megfelelő minőségben történő kiszolgálása folyamatos fejlesztést igényel, úgy a villamosítás, a biztosító berendezések, mint a központi forgalomirányítás kiépítése tekintetében. 2011-ben befejeződött a Sopron – Szombathely – Szentgotthárd vasútvonal felújítása, a korábbi 60km/h pályasebességet 120km/h váltotta fel, 22,5 tonnás tengelyterhelésre épült át a vonal – mindez 49,5 milliárd forint összköltséggel, amelynek 85%-ét uniós pályázati forrásokból fedezték.
Aláírt támogatási szerződéssel rendelkeznek a 2011-ben átvett vonalak fejlesztésére is, így megújulhat a Porpác – Mosonszolnok és a Szombathely – Zalaszentiván vonal is. A következő három évben valamivel több mint 20 milliárd forintból 55 centiméter magas peronok éülnek ki, átalakul a biztosítóberendezés.
2016-2019 közé tervezik a Győr – Sopron – országhatár vonalszakasz korszerűsítését, szakaszos kévágányúsítással, térközösítéssel, pályakorszerűsítéssel és az utasforgalmi létesítmények fejlesztésével.
