Bevezetés
Az emberiség egy az univerzummal
Először is, gondolkodjunk együtt. Honnan származunk? Kézenfekvő válasz, hogy édesanyánk petesejtjét megtermékenyítette édesapánk spermája.
Rendben, de honnan származik a petesejt és a sperma?
Először azt kell megértenünk, mi volt az eredete az emberiségnek. Nem csak az emberiségnek, hanem mindennek van eredete. Mindennek, aminek formája van, eredete is van. Például, a Nap ott ragyog fölöttünk, de tüzének kellett, hogy legyen eredete; valamikor kezdődnie kellett. Kellett, hogy legyen tűz, mielőtt a tűz meggyulladt. Ha visszakövetjük minden létező történetét, rá kell hogy jöjjünk: minden valami láthatatlanból származik.
A Zen világában ezt Mu-nak nevezik, de ez nem egyszerűen a semmit jelenti, hanem valami olyasmit, hogy „nincs semmi, de valami mégis létezik”. Ha követjük a gondolatmenetet, eljutunk oda, hogy szellemünk, testünk, a nap, a föld, a csillagok, az állatok és növények mind valami láthatatlanból származnak.
Vagyis, minden végtelenül apró részecskékből származik. A KI a végtelenül apró részecskék végtelen gyűjteménye. Matematikailag megközelítve, a matematika alapegysége az egyes szám. A föld egy. A kavics egy. Ha kettéosztjuk, ami megmarad, az is egy. Ha végtelen sokáig osztjuk kétfelé, akkor sem lesz soha nulla. Ha az egy létezik, a fele is létezik. A KI a végtelenül apró részecskék végtelen gyűjteménye. Ily módon a nap, a csillagok, a föld, a növények, állatok, az emberi szellem és test mind az univerzum Ki-jéből születtek. A KI az Univerzum lényege; folyamatos kölcsönhatásának következménye formálta az univerzumot. És az Univerzum létrejött.
Mind egyek vagyunk az Univerzummal. Életünk része az Univerzum létének.
Lélegezzük be az Univerzum KI-jét
Életünk olyan, mint az a víz, amelyet tenyerünkbe merünk a tengerből; „Én”-nek nevezzük. Ugyanúgy, mint ahogy a tengerből kimert vizet „miénk”-nek mondjuk, csak azért, mert a tenyerünkben tartjuk. Ám a víz szemszögéből nézve ő a tenger része.
Ha széttárjuk ujjainkat, a víz visszafolyik a tengerbe; még ha kezünkben is tartjuk egy részét, akkor is a tengerhez tartozik. Ha nem engedjük vissza a tengerbe, ahova tartozik, megposhad.
Életünk része az Univerzum testünk húsába zárt KI-jének. Bár saját szemszögünkből „én”-nek nevezzük, életünk tulajdonképpen az univerzum KI-je. Bár a KI ránk eső része be van zárva testünkbe, akkor is cselekvő része az univerzuménak. Amikor lélegzünk, belélegezzük az univerzum KI-jét, és az szétárad testünkben. Mikor az univerzum KI-je és a miénk akadály nélkül egyesül, akkor egészségesek és vidámak vagyunk.
Harmóniában élünk az Univerzummal, és ez a harmónia azt jelenti, hogy kapcsolatban vagyunk az Univerzum KI-jével. A légzés nagyon fontos ahhoz, hogy megtartsuk ezt a harmóniát; hogy belélegezzük az Univerzum KI-jét. A KI légzés arról szól, hogyan aktiváljuk és cseréljük magunkban az Univerzum KI-jét. A legjobb módja annak, hogy megerősítsük életerőnket, és megtartsuk egészségünket.
