Magánvasutak Európában
Bejegyezve: | 2012. 03. 08. | Comments Off on Magánvasutak Európában
Február végén a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében immár 16. alkalommal gyűltek össze a vasúti szektor szakemberei, hogy kicseréljék véleményüket a magyar közlekedés aktuális kérdéseiről. A konferencia témája ezúttal túlnyúlt határainkon, a résztvevők a magánvasutak európai szerepét elemezték. Az alábbiakban a közérdeklődésre leginkább számot tartó előadásokból nyújtok ízelítőt.
Fónagy János
A konferenciát Dr Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára köszöntötte. Örömét fejezte ki, hogy a napirendet áttekintve a konferencia célja nem a trade union érzelmek erősítése, hanem valóban aktuális kérdések áttekintése. A magyar vasútpolitika történéseire visszatekintve elmondta, hogy a rendszerváltás utáni kormányok mindegyike gyártott stratégiákat, mindegyik kialakította a maga koncepcióját a vasút jövőjével kapcsolatban. Jó és kevésbé jó döntések követték egymást. Kiemelte, hogy a vasúti infrastruktúra esetében egy meghozott döntés évtizedekre meghatározza a fejlődés irányát, a szakma sorsát. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban a közlekedési, szállítási útirányok is versengenek egymással; az az útirány lesz a nyertes, amelyik a legrövidebb eljutási időt tudja biztosítani. A magyar közlekedési struktúra hosszú távú koncepciójának is illeszkednie kell az európai trendekhez, ezt a kormány is komolyan veszi, így országos vasútfejlesztési koncepciót kidolgozó projektet indít, amelynek közbeszerzési eljárását várhatóan április elején indítják. Az ennek alapján elkészülő koncepciónak 2014-re alkalmazhatónak kell lennie.
Utalva a nemrégiben megjelent számos rendeletre és rendelet-módosításra, elmondta, hogy bár ezek kiadása szükséges volt, de az ágazati jogszabályok folyamatos módosítása bizonytalanságot eredményez. „Szívesebben látnék stabilabb jogszabályi környezetet” – tette hozzá.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) két előadóval is képviseltette magát a konferencián. A Vasúti Igazgatási Főösztály, mint vasúti igazgatási szerv vezetője, Dr Menich Péter a számok tükrében mutatta be a magánvasutak hazai szerepét. Mint elmondta, jelenleg 26 országos vasúti árutovábbítási engedéllyel rendelkező társaság van jelen a piacon, mellettük 4 országos személyszállítási engedélyes tevékenykedik, illetve 8 külföldi székhelyű vasúttársaság jelentette be tevékenységének magarországi kiterjesztését. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy magyar szereplő még nem terjesztette ki tevékenységét más állam területére.
A 2009-es árufuvarozási teljesítménycsökkenés után enyhe emelkedés mutatkozott; ez a tendencia mutatkozik a tavalyi 1-3 negyedéves adatok feldolgozása után is. A fuvarpiac megoszlásában nem látszik szignifikáns változás, a Rail Cargo Hungaria (RCH) 80%-os részesedése mellett a GySEV és a magánvasutak a teljes áruszállítási piac egyötödével részesednek. Megállapítása szerint a piacon megjelenő társaságok számának növekedése a szolgáltatási színvonal növekedéséhez vezethet.
Az árbevétel megoszlása is az elszállított árutonna szerintihez haonlóan alakult: Az RCH 80%-os teljesítménye mellett a fennmaradó részen a GySEV és a magánvasutak 10-10%-on osztoznak. Ugyanakkor a pálya használatára kifizetett díjak 75%-a kötődik az RCH-hoz, a GySEV 14%-kal, a magánvasutak 11%-kal részesedtek.
Az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal Vasúti Főosztályának vezetője, Alscher Tamás, elmondta, hogy az NKH részt vesz egy tavaly indult pilot projektben, amely során auditálják a nemzeti biztonsági hatóságokat. Az audit az NKH-nál májusban fog megtörténni, ennek során megvizsgálják, hogy a hatóság eljárásaiban hogyan érvényesülnek az uniós előírások. Az audit célja, hogy mérje a jogrendszert, a jogszabályi megfelelőséget és a hatóság munkájának hatékonyságát.
Nem először hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar vasúti szektornak erőteljesebben kellene képviseltetnie magát az uniós jogszabályok előkészítése során. Költség- és létszámkorlátai miatt az NKH nem tud minden területen jelen lenni, ezért tükörbizottságok felállítását javasolta. A tükörbizottságok az uniós vasúti jogszabályalkotás területeit fednék le, minden egyes bizottság kialakíthatná a szakma egységes véleményét, amelyet ezután közvetíthetne is.
Rácz Gábor, az NFM Vasútszabályozási Osztályának vezetője a közelmúlt és a közeljövő jogszabályi változásait ismertette. Kiemelt helyen említette a hazai jogrendbe átültetett átjárhatósági műszaki előírásokat (ÁME), amelyek közül az infrastruktúrára, az energiára, a mozdonyokra, a járművek által kibocsátott zajra vonatkozók mellett már hatályosak a TAP és TAF, az OPE ÁME-k, valamint a jelző- és biztosítóberendezésekre vonatkozó előírás is. Az említetteken kívül a vasúti járműveket karbantartó szervezeteket érinti még a WAG, vagyis a teherkocsikra vonatkozó ÁME is, amely szerint a karbantartó műhelyeket 2013. május 31-ig tanúsítani kell.
Előkészületben van a 2006 óta késésben lévő, a vasúti bírságokat szabályozó kormányrendelet, a teljesítményösztönző rendszerről szóló miniszteri rendelet, illetve a karbantartó és vizsgahelyek létrehozásához szükséges jogszabály. Megérett a felülvizsgálatra az 1987-ben kiadott, a vasúti építmányek engedélyezését szabályozó rendelet, valamint az igazgatási szolgáltatási díjakat meghatározó rendelet is.
A Vasúti Pályakapacitás Elosztó Kft. (VPE) ügyvezető igazgatója, Pákozdi István a magánvasút fogalmának definíciójával kezdte előadását: értelmezése szerint az a nem inkumbens vasútvállalat tekinthető magánvasútnak, amely nem állami, hanem magántulajdonban áll, és piaci előzmény nélkül lépett a színre. Tehát állami vasútból – vezetői bármennyire is szeretnének így tekinteni magukra – soha nem lehet magánvasút.
Mint elmondta, a VPE a közös munka során minden vasútvállalattal jó kapcsolatot alakított ki; a magánvasutak – mint a konferencia címszereplői – pozitívumaiként említette, hogy korrekt, rugalmas partnerek; céltudatosak, kollegálisak, elvárják a fejlődést partnereiktől. Ám az általa negatívumként értékelt jellemzőket sem hallgatta el: időnként megmutatkozik a Hálózati Üzletszabályzat teljes körű ismeretének hiánya, és gyakori a megszokás szerinti munkavégzés, ami időnként vitára szolgáltat okot.
Felhívta a vasútvállalatok figyelmét a közelgő március 15-ei határidőre, ameddig el kell készíteniük a TAF TSI részletes implementációs ütemtervét. Mint megjegyezte, nem kis munkáról van szó, az információs rendszerek TSI-nek megfelelő kommunikációs képességének kialakítása többéves feladat, és 2014-2018 között lépcsőzetesen el is kell kezdeni alkalmazni. Kiemelte, hogy nincs választási lehetőség, a TAF és a személyszállításban a TAP TSI bevezetését és alkalmazását uniós szintű jogszabály írja elő.
A GySEV Cargo első önálló évének tapasztalatait osztotta meg a társaság értékesítési és marketing igazgatója, Márta Gábor. „Nem tipikus állami vasút a GySEV Cargo” – kezdte a cég bemutatását, amely 2011. januárja óta az anyacég 100%-os tulajdonában álló leányvállalataként végzi a GySEV Zrt. árufuvarozási és logisztikai tevékenységét. Sikerként könyvelhetik el, hogy a változásából partnereik szinte semmit nem vettek észre, ez megítélésük szerint az állandóság jele. Cégen belül azonban jelentős átalakulások történtek: bár a pénzügyi és humán szolgáltatásokat továbbra is az anyavállalat látja el, számos területen kellett önálló szervezeti egységeket létrehozni. Az új cég létrejöttével a színvilág megtartásával az arculat és a logó is megváltozott, az új jelmondat kifejezi a GySEV Cargo alapvető értékét: „Határokon túlnyúló tapasztalat”.
Az átalakulás nem vált hátrányára a társaságnak, legalábbis a számok ezt mutatják: 2011-re árbevételük 11%.kal, az árutonnában mért teljesítmény 12%-kal emelkedett. Üzleti filozófiájuk továbbra is a rugalmas megbízható szolgáltatásra és a lehető legmagasabb színvonal nyújtására épül.
„Railway for future” – a Floyd Zrt. vasútbiztonsági referense, Monostory Miklós, a társaság cég választotta előadása címéül. A címadás és a mottó nem véletlen – mondta, kettős jelentőséggel bír: kifejezi, hogy a vasút a jövőért van, ugyanakkor azt is megfogalmazza, hogy a társaság a jövő vasútvállalata is kíván lenni. „Európai vasúttársaságként tekintünk magunkra” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az európai jelzőt nem a fuvarok feladási és célállomásaival szeretnék kiérdemelni.
A liberalizáció számos vasúttársaság számára annyit jelent, hogy az állami vasutak mellett ők is a piacra léphetnek, pedig a piac szabadsága ennél jóval többről szól – fejtette ki; a liberalizáció igazi értelme az, hogy a vasúttársaságok nem adogatják egymásnak a vonatokat határról-határra, hanem egy vasúttársaság végzi a szállítást a teljes útvonalon, a közbeeső országok számától függetlenül. E cél eléréséhez eszköz az interoperabilitás, amit sokan tévesen célként értelmeznek. Az átjárhatóságot szabályozó uniós jogszabályokról szólva kifejtette, hogy bár céljukkal maradéktalanul egyet lehet érteni, életbe lépésük a magar vasútvállalatok számára egyelőre csak többlet-adminisztrációt és többletköltséget jelentett; a kisebb lépésekben előre haladást jobban tudná üdvözölni.
A Rail Cargo Hungaria kereskedelmi igazgatója, Vernes András bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy egyedül az RCH kínál áruszállításban folyamatos, országos lefedettséget. Sikerként értékelte, hogy egy év alatt a 30 milliós veszteségről az üzleti eredmény a nullát közelíti, annak ellenére, hogy a vasúti piaci helyzet nem barátságos. Az erősödő versenyhelyzet mellett emelkednek határidőn túli kintlevőségeik, monopol, és kvázi monopol szolgáltatókkal kell együtt dolgozniuk; mindezeken túl a szabályozási környezet sem segíti egyértelműen a vasutak munkáját.
Az RCH feladata 2012-ben cégcsoporton belüli helyzetének megerősítése, értékeik megőrzése és erőforrásaik hatékonyabb kiaknázása. A következő évben a cél a növekedés lesz; új piacok megszerzése és stratégiai partnerségek kialakítása.
Optimista célok ezek, hiszen Vernes szerint a vasúti fuvarozás jelenleg nem versenyképes; a közúti szállítás lobbitevékenysége mindig erősebb volt a vasútinál. A kiutat a nemzetközi vasútvállalatok jelenthetik, olyanok, mint a Rail Cargo Hungaria, ezért is választották mottójuknak az ezt kifejező mondatot: „Think international”.
