2. Fejezet: A helyes testtartás életelixír

A helyes testtartás segít megelőzni a betegségeket és más gondokat.

A mindennapi életben mindenki élhet szellemi és testi szempontból is egészséges életet, ha mindig megtartja a helyes testtartást. Lehet, hogy az olvasó meglepődik, ahogy ezt olvassa, esetleg nem tudja elhinni; mindenesetre így van. Ha mindig megtartjuk a helyes testtartást, megelőzhetjük a betegségeket és egészségi gondokat.

Az emberi vérerek hossza 96.000 kilométer (vagy két és félszer olyan hosszú, mint az Egyenlítő). Ereinkben vér áramlik, és a vérnek életfontosságú szerepe van. A vér szállítja az oxigént és a táplálékot a test minden részébe. Ugyanakkor visszaútján össze is gyűjti a salakanyagot és szén-dioxidot. A vér által szállított anyagok a hajszálerek falán keresztül jutnak el a test szöveteibe és onnan az erekbe.

A helytelen testtartás akadályozza a vér áramlását, így válhat annyi betegség forrásává. Eredményképpen az életerő hanyatlik; kedvetlenné válunk, nem lesz erőnk legyőzni a jelentkező nehézségeket.
A helytelen testtartás a szellem és a test szétzilálódásához vezet. Ha a gyerekeknek helytelen a tartásuk, öregkorukra gerincük görbülté válik, ők maguk meggörbülten járnak. Ilyen feltételek mellett nem csoda, ha könnyen megbetegszenek és számos egészségügyi problémával küszködnek.

Amit a legtöbb ember helyes testtartásnak hisz, nem az. A helytelen testtartásnak két fajtája van:

  1. Az egyik amelyben elveszítjük a KI-t. Ez könnyen felfogható rossz tartásként; ha valaki púposan áll, belső szervei összenyomódnak. Ez pedig korlátozza a vér áramlását; aki ilyen testtartást vesz fel, zavarodottnak érzi magát, légzése felszínes lesz. Ha légzésünk felszínes, könnyű összezavarni gondolatainkat, ettől egyes emberek könnyen izgatottá válnak.
  2. A másik helytelen tartás a test feszessége. Ezt a testhelyzetet az iskolában tanítják; ez az, amikor ki kell egyenesíteni hátunkat, kezünket, lábunkat, hátra kell feszíteni vállunkat. A legtöbben azt hiszik, ez helyes testtartás. Valójában teljesen rossz.

Ha megfeszítjük testünket, feszültnek is érezzük magunkat. Ha feszültek vagyunk, az összenyomja az ereket, és korlátozza a vér áramlását. A természetellenes testhelyzet természetellenes mozgást eredményez; ez pedig további egészségi problémákhoz vezet.

A helyes testtartás az, amely a legkényelmesebb, a legstabilabb, és amely lehetővé teszi, hogy bármelyik pillanatban mozdulni tudjunk. Ha a helyes testhelyzet kényelmes, akkor meg is tarthatjuk, bármeddig. Ha természetes testtartásban vagyunk, akkor univerzális alapelveket követünk.

A szellem mozgatja a testet

A test és a szellem eredetileg egyek voltak. Ezt a japánok úgy nevezik, hogy “Shin-shin ichinyo”, vagyis a test és a szellem egysége. (A szerkesztő megjegyzése: ezt a kijelentést filozófiaiként értelmezhetjük: az emberiség Édenkert-kori korszakában a test és a szellem egyek voltak. Tekinthetjük a kijelentést fejlődési szempontból is: egy gyermek fék és előítéletek nélkül habzsolja az új információkat, mert még nincs tisztával értelme határaival.)

A kapcsolatot a test és a szellem között a tükör előtt álló ember hasonlatával lehet a legjobban szemléltetni: az ember, aki a tükör előtt áll a szellem, tükörképe pedig a test. Ha látjuk magunkat a tükörben, nem mondjuk azt, hogy „két ember lettem”, ugyanígy a test és a szellem is egy. Ettől függetlenül, a szellemnek sem színe, sem alakja nincs, és nem fogható fel az öt érzékszervvel. Másrészről a test látható és érzékelhető. Az emberek a testet és a szellemet különbözőségeik által ismerik fel.

Testünk gondolatainkban is tükröződik. Ha a tükör előtt állva mosolygunk, tükörképünk is mosolyog. Ha szomorúak vagyunk és tükörbe nézünk, képmásunk arcán is látszik a szomorúság. Van egy régi mondás, ami szerint tükörképünk sosem mosolyog előre.

A szellem mozgatja a testet. Íme egy egyszerű példa: emeljük fel kezünket, közben gondoljunk arra, hogy „nem emelem fel a kezemet”. Meg tudjuk tenni? Azért tudjuk felemelni kezünket, mert arra gondolunk, hogy „felemelem a kezem”.

Ennek ellentettje a „test mozgatja a szellemet”. Testünket folyamatosan befolyásolja környezetünk. Ha a test mozgatja a szellemet, a szellemet folyamatosan zavarja a környezet és sohasem lehetünk lecsillapodottak. „A szellem mozgatja a testet”, ezért lehet erős szellemünk. Ha testünk meg is betegszik, szellemünk nem feltétlenül lesz beteg. Ha testünk ki is van téve ártalmas hatásoknak, szellemünkre ez nem feltétlenül van hatással.

A test látható, a szellem láthatatlan. Ezért a legtöbben csak azzal foglalkoznak, hogyan használják testüket, és nem gondolnak szellemük használatára. Hatalmas különbség van aközött, hogy valamihez testünket és szellemüket, vagy csak testünket használjuk.

Minden mozdulatnak minősége van, ha szellemünket használjuk. Nézzünk egy mindennapi életből vett példát, hogy könnyebben érthető legyen. Mikor csinálunk valamit, vannak olyan esetek, amikor arra gondolunk közben, hogy „nem akarom ezt csinálni”, ennek ellenére megtesszük. Ilyenkor testünk és szellemünk elválik egymástól. Ilyen állapotban könnyen elfáradunk, és semmi jó nem sül ki belőle. Másrészről ha olyasvalamit teszünk, amit gondolatban is meg akarunk tenni, szinte nem is érzünk fáradtságot, és hatékonyan tudunk dolgozni.

Ha nem használjuk szellemünket pozitívan, és csak testünket használjuk, akkor testünk és szellemünk elválik egymástól. A második esetben, amikor szellemünket pozitívan használjuk, azért, hogy irányítsuk testünket, akkor az a test és a szellem egysége.

Hétköznapi példa a test és a szellem szétválására a lépcsőn járás. Ha közben lefoglalnak más gondolataink, könnyű elvéteni a lépést és megbotlani. Másik példa, amikor elmegyünk otthonról és nem emlékszünk, hogy bezártuk-e az ajtót. Megszokásból lehet, hogy bezártuk, de ha úgy megyünk el otthonról, hogy testük és szellemük nem dolgozik együtt, nem fogunk emlékezni rá.

Biztos mindenkinek volt olyan érzése, hogy könyvolvasás közben látja ugyan a betűket, de mégis újra kell olvasni oldalakat, hogy megértse a tartalmat. Ez is a test és a szellem elválásának egy példája. Ahogy korábban leírtam, a test és a szellem egysége és szétválása is nap mint nap bekövetkezik. Mostanában azt tanítják, hogy a test és a szellem két külön valami. Számos ember gondolja ezért úgy, hogy test és szellem különválása természetes. Két dolgot egyesíteni nehéz. A test és a szellem eredetileg egyek voltak, ezért természetes együtt használni a kettőt.

Ehhez azonban észben kell tartani, hogy a szellem mozgatja a testet. Mielőtt használnánk testüket, először tisztán át kell gondolni, mit is szeretnénk csinálni. Ha így teszünk, képesek leszünk testüket és szellemüket együtt használni.

Az első fejezetben leírtam, hogy miért fontos megérteni a KI légzést. A következő fejezetben a természetes testhelyzetet (azt a testhelyzetet, amikor a test és a szellem egysége megvalósul) járjuk körül, amely alapvető a KI légzés szempontjából.

Minél jobban kiterjesztjük a KI-t, annál többet tudunk áramoltatni

Sokan gondolják úgy, hogy a KI valami természetfölötti erő. Ez egyáltalán nincs így. A KI a végtelen energia, amely közöttünk és bennünk létezik. A KI-t fontos használnunk a mindennapi életben is, ez a kulcs egy jobb minőségű élethez.

A KI szót a 氣 Kanji karakterrel írom le, amit ezentúl A-ként emlegetek, nem a 気 karaktert használom, amit B-ként fogok említeni. De miért is az A karaktert használom? Egyrészt azért, mert a Kanjiban ez az ősi jele a KI-nek. Lehet, valaki úgy gondolja, azért használom ezt a jelet, mert öreg vagyok magam is, de ez nem így van.

Az A írásjegy az univerzum és a végtelenség kombinációja. Másrészt a B írásjegyben benne van a Kanji írásjegy: a KI megállítása szó, ami a KI megállítását jelenti. Ezért nem használom a B írásjegyet, mert nem nem fejezi ki a KI valódi jelentését.

Fontos a KI-ről gondolkodnunk. Mindenki szeretné a legtöbbet kihozni életéből. Mit jelent a teljes élet az Ön számára? Ha van elég vagyona, az elegendő hozzá? Munka, élet, pénz, szerelem… számos válasz lehet.
Én úgy határozom meg a teljes életet, hogy a mindent átjáró KI kitölti testünket és szellemünket. Részei vagyunk az univerzumnak, ezért természetes, hogy a mi KI-nk és az univerzum KI-je folyamatosan cserélődik. Japánul ezt ikiteiru-nak vagy Ikioshiteiru-nak nevezzük; és ha megvalósul, van megfelelő életerőnk.

Ahogy korábban is említettem, ha KI-nk és az univerzum KI-jének cseréje akadozik, egészségünk megromlik. Ha ez a cserefolyamat teljesen leáll, meghalunk. Japánul ezt iki o hikitoru-nak hívjuk. Ha kiterjesztjük a KI-t, magunkba tudjuk fogadni az univerzum friss KI-jét, és ki tudjuk cserélni saját KI-nket az uiverzum KI-jével.

Néhányan úgy gondolják, hogy ha a KI-t használják, akkor elfogy, ezért csak ritkán használják. Pedig a KI kiterjesztését nem szabad abbahagynunk; ha abbahagynánk, nem tudnánk kicserélni saját KI-nket az univerzum KI-jével. Ha a víz megáll, megposhad; ám a folyó víz mindig friss.

A KI hasonló a vízhez. Még ha állónak is tűnik, folyamatsan áramlik köztünk és az univerzum között. Az igaz, hogy a KI elgyengülhet, de az is igaz, hogy miné inkább használjuk a KI-t, annál többet tudunk magunkba fogadni belőle. Ha folyamatosan cseréljük KI-nket az univerzummal, életerőnk aktiválódik és egészségesebbek leszünk.

Az univerzum sohasem áll meg, folyton változik, bár e változást érzékeinkkel nem tudjuk észrevenni. A Földön élünk, amely naponta megfordul önmaga körül, és közben megkerüli a napot is. Mégis; ezt saját érzékszerveinkkel nehéz megtapasztalni. Ha mozdulatlanul ülünk is egy székben, vérünk eközben folyamatosan áramlik testünkben. Nincs semmi az univerzumban, ami ne mozogna. Ha megértettük a természet alapvető törtvényeit, az is könnyen megérthető, hogy miért természetellenes, ha a KI áramlása megáll.

Hasonló a légzés is; belégzéskor a levegő természetes módon áramlik tüdőnkbe; ha légzésünket meg akarjuk állítani, az természetellenes. Megértve ezeket az alapelveket, képesek leszünk a természetes és kényelmes KI légzésre is.

Share

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *