EU közlekedési statisztika
Bejegyezve: | 2010. 09. 17. | Comments Off on EU közlekedési statisztika
Az Eurostat szeptember 9-én jelentette meg 2010-es statisztikai évkönyvét, amely többek között az Európai Unió legutóbbi feldolgozott időszakának közlekedési adatait és a szállításra vonatkozó elemzéseket is tartalmazza.
Az Európai Unió 27 országában a belföldi áruszállítás 2007-ben túlnyomórészt közúton történt; a közúti áruszállítás (a csővezetékes szállítást bele nem számítva) kis mértékben meghaladta az összes áruszállítás háromnegyedét (76,5%). A vasút valamivel kevesebb mint egyötöddel (17,9%) részesedett, míg a fennmaradó rész (5,6%) a belföldi vízi utakra hárult. Ha az egyes tagállamokat tekintjük, hasonló képet kapunk. A két kivétel Észtország és Lettország, ahol a belföldi áruszállítás több mint fele (56,8% és 58,1%) történt vasúton. A vasút szempontjából viszonylag jó arányt ért el Litvánia (41,5%), Svédország (36,4%) és Ausztria (34,8%). A belföldi áruszállításban 10% és 15% közötti részesedést mutatott fel Belgium, Németország és Románia, míg Hollandiában a vízi szállítás aránya elérte a 33%-ot.
A belföldi személyszállítás területén a teljesítményt a leutazott utaskilométerek száma jellemzi, amely szállítási módonként vizsgálható. Általános tendenciaként figyelhető meg a személygépkocsi használat növekedése; a tagállamok közül kiemelkedik Litvánia, az Egyesült Királyság és Hollandia, ahol a belföldön megtett utaskilométerek 86%-át „termelik ki” a gépkocsik. Egyötöd és egynegyed részt hasít ki a személyszállítási modal splitből a helyközi és távolsági autóbusz-közlekedés Magyarországon, Bulgáriában, Szlovákiában, Görögországban és Észtországban. Vasúton (beleértve a villamost és a metrót is) termelődik az összes megtett utaskilométer mindegy egytizede Ausztriában, Franciaországban és Hollandiában, míg Magyarországon ez az érték 13,1%-ot tesz ki.
A tagállamok túlnyomó többségében a GDP növekedése 1997 és 2007 között nagyobb volt, mint a belföldi személyszállításé. Leginkább Litvánia említésre méltó, ahol a belföldi személyszállítás növekedése egyharmaddal volt nagyobb, mint a GDP növekedése; hasonló, de ezt el nem érő adatokat produkált Lettország, Portugália, Lengyelország és Görögország. Az általánostól eltérő trendet lehet megfigyelni Szlovákiában és Magyarországon, ahol a GDP növekedése volt magasabb, mint a belföldi személyszállításé.
A vasúton megtett, egy főre eső átlagos utazási távolság (beleértve a belföldi és nemzetközi utazásokat is) Franciaországban, Svédországban, Dániában és Ausztriában kiemelkedett a többi tagállam közül: ezekben az országokban elérte az 1000 km/fő értéket. A nemzetközi utazásokat tekintve az átlagos vasúti utazási távolság Luxemburgban és Ausztriában volt a legmagasabb, tükrözve a körülvevő országok és a nemzetközi hivatásforgalmi utazások számát.
Az EU 27 tagállamában kevés híján 800 millió utas választotta a repülést. A legtöbb légi utazás az Egyesült Királyságban történt (214 millió); mintha minden angol 3 és fél alkalommal szállt volna repülőre. A népességhez viszonyítva Ciprus és Málta büszkélkedhet a legtöbb légi utazással: 9,1 és 7,6 utas lakosonként. Az Európai Unióban évi 67 millió utasával továbbra is a londoni Heathrow maradt a legforgalmasabb repülőtér, 60 millió utassal a párizsi Charles de Gaulle követi, majd Frankfurt, a madridi Barajas és az amszterdami Schiphol következik a sorban (mindhárom 53 millió és 47 millió közötti utasforgalommal).
A közúti halálozások száma 1997 és 2007 között drasztikusan – 29,9 %-kal (60267-ről 42854-re) csökkent; a millió lakosra vetített közúti halálozási arány átlagosan 87, bár az egyes országok között jelentős különbségek vannak. A legrosszabb mutatókkal Litvánia (218), Lettország (184) Lengyelország és Észtország (146) rendelkezik. A lista élén a legkisebb mutatószámot produkáló Egyesült Királyság (50) és Hollandia állnak (43), de őket is megelőzi Málta (29 haláleset millió lakosonként).
Vasúti közlekedéssel kapcsolatos balesetben 2900 ember halt meg vagy szenvedett súlyos sérülést; ez az érték 15 százalékos emelkedést mutat az előző évhez képest. E balesetek áldozatai közül 16 százaléknyi volt utas vagy vasúti dolgozó; kétharmaduk a külön nyilvántartott elütés vagy vonatról leugrás áldozata. A balesetek többi áldozata vasúti átjáróban elütött járműben ült. A legtöbb vasúti közlekedéssel kapcsolatos haláleset Lengyelországban (359) és Németországban (200) következett be.
