10 éves a közlekedési balesetek független szakmai vizsgálata

2002 januárjával a magyar államigazgatási struktúrában addig példa nélkül álló intézményrendszer, a közlekedésbiztonsági célú, független szakmai vizsgálat rendszere jött létre. A nemzetközi tapasztalatokat felhasználva elsőként a polgári légiközlekedés, majd a vasúti- és a vízi közlekedés során bekövetkezett rendkívüli események vizsgálata vált feladatukká.

A 2002-ben elsőként megalakított Polgári Légiközlekedési Biztonsági Szervezet (POLÉBISZ) működési módját az a felismerés határozta meg, hogy a megtörtént események kizárólag szakmai célú elemzése legalább olyan fontos a megelőzés szempontjából, mint a hiányosságok és hibák szankcionálása. Mára mindenki számára kétségtelenné vált, hogy a közlekedésbiztonság javításában milyen fontos szerepe van a megelőzés céljából lefolytatott szakmai vizsgálatoknak. Ezek a szakmai vizsgálatok az események okának megállapításra irányulnak, a jövőbeli balesetek és események megelőzése érdekében, és nem céljuk a vétkesség vagy felelősség, illetve jog vagy kötelezettség megállapítása.

A POLÉBISZ működése során felhalmozódott szakmai tapasztalatokra épülve, annak jogutódjaként jött létre 2006-ban a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ), amelynek tevékenysége a repülés mellett megalakulásától fogva kiterjedt a vasút és a hajózás működési területén bekövetkezett balesetek és rendkívüli események szakmai vizsgálatára is. A KBSZ a kormányzati struktúra részeként, országos illetékességű, központi hivatalként működik. Szervezetét és tevékenységét illetően független az engedélyező és ellenőrző hatóságoktól, az infrastruktúra üzemeltetőktől és az operátoroktól.

A szervezet tízéves fennállásáról a KBSZ ünnepi üléssel emlékezett meg, ahol Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a szervezet dolgozóit és a közlekedési szakma meghívott képviselőit.

Beszédében az ünnepi ülés apropóján a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a maga nevében is gratulált az intézményrendszer mai képviselője, a Közlekedésbiztonsági Szervezet és munkatársainak eddigi eredményeihez. A szervezet és valamennyi munkatársa szakmai elkötelezettségével, munkájával, sikereivel bizonyította, hogy miért van a világon: értünk utazókért, értünk közlekedőkért.

Hangsúlyozta, hogy büszkék lehetünk egy olyan szakmai intézményrendszerre, amelyről elmondhatjuk, hogy egy évtizeden keresztül folyamatosan és töretlenül fejlődik és bizonyos tekintetben meghatározója a hazai közlekedésbiztonsági célkitűzések megvalósításának. A közlekedésbiztonság ügyének szolgálata ma a KBSZ részéről számára és kollégái számára is biztos szakmai hátteret, kiváló együttműködési lehetőséget jelent. A stratégiai együttműködés minden részlete mögött felkészült szakemberek kitartó és következetes szakmai munkája áll.

Amikor a magyar közlekedés jövőjéről beszélünk, a közlekedés valamennyi szereplője tudja, érti és érzi, mennyire fontos a szakmai kiállás a közlekedés megoldandó ügyei mellett. Maga is vallja, hogy kiemelten fontos a közlekedésbiztonság kérdése, a balesetek megelőzése, a független balesetvizsgálat és a tapasztalatok közzététele. A közlekedési kormányzat számára jelentős kihívás a biztonságot szolgáló infrastruktúra és a közlekedésfejlesztések kérdése, a hazai tervező és mérnöki piac megvédése, vagy a biztonságosabb közlekedésre nevelés feladatainak megoldása, a gépjárművezető képzés rendszerének megújítása.

Kiemelte, hogy a közlekedési kormányzat elkötelezett és eltökélt abban a kérdésben, hogy rendet kell tenni a közlekedés egész területén. Mint elmondta, „azért dolgozunk, hogy a közlekedés egészére vonatkozólag elmondhassuk: jobbak, rendezettebbek, szakszerűbbek és ésszerűbbek lettünk, hogy Magyarországon a közlekedési ágazatban rendet tettünk, megszüntettük a káoszt és új utat mutattunk – a nemzeti érdek mentén.”

Amikor a magyar közlekedés ügyéről beszélünk, akkor arra a kérdésre keressük a választ, hogy a magyar közlekedési rendszer egésze hogyan tud vagy képes megfelelni a társadalmi és gazdasági elvárásoknak. A közlekedési ágazat fejlesztési optimumát az egyre növekvő társadalmi igények és a gazdasági keretfeltételek együttes viszonyrendszerében kell megtalálnunk. A szakmai becsületünket a lehetőségek, az ésszerűség és a nemzeti érdekek mentén meghatározható utat bejárva szerezhetjük vissza.

„Milyen úton jár a KBSZ?” – tette fel a kérdést. Tudjuk: A KBSZ, mint balesetvizsgáló szervezet, azért dolgozik, hogy a már bekövetkezett légi-, vasúti és vízi közlekedési balesetek okait független szakmai vizsgálat keretében feltárva megelőzze a jövőbeni hasonló baleseteket.

De miért is vannak a balesetek? – kérdezett tovább, szolgáltatva a válaszokat is: mert vannak véletlenek és szerencsétlen helyzetek, mert vannak kockázatok a közlekedésben, és mert a közlekedés maga is veszélyes üzem.

Harmadszorra a „mit tehetünk, hogy ne legyenek balesetek?” kérdést tette fel, meg is válaszolva: ki kell vizsgálni a balesetek okait, ehhez szükség van egy közlekedésbiztonsági szervezetre; az okokat elemezni kell és le kell vonni a megfelelő szakmai következtetéseket, valamint meg kell osztani a tapasztalatokat.

„Nos, a KBSZ vonatkozásában elmondhatjuk: felelős beosztása van” – összegezte az elmondottakat.

Emlékeztetett rá, hogy 2002-ben a közlekedést felügyelő miniszter, dr. Fónagy János, a magyar államigazgatási struktúrában egy új intézményrendszert hozott létre, a független szakmai vizsgálat intézményét, a Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezetet, majd továbblépve, a Közlekedésbiztonsági Szervezetet 2006. január elsejével hozta létre a magyar Országgyűlés által alkotott törvény alapján, az akkori közlekedési miniszter, Kóka János. A szervezet feladatává a légi, a vasúti és a vízi balesetek, súlyos események független szakmai vizsgálata vált, azzal a céllal, hogy az elemzésekből levonható tanulságok alapján javaslatokat tegyenek a jövőbeni hasonló események elkerülése érdekében. Tevékenységük alapvető célja ebből adódóan a megelőzés.

A megelőzés eszköze részükről az esemény lefolyásának nyilvánosságra hozatala, okulásul mások számára, illetve biztonsági ajánlások az érintett területek, szervezetek felé. A KBSZ feladata, hogy feltárja mindazokat az okokat, amelyek az általa vizsgált baleset bekövetkezéséhez vezettek, a baleseti helyzet kialakulásában közrejátszottak.

Egy ilyen szervezet megérdemli, hogy odafigyeljünk a munkájára, véleményére, tapasztalataira, és megérdemli, hogy egy-egy alkalommal megünnepeljük. És köszönet mondjunk munkájukért mindazoknak is, akik személyes kiállásukkal segítették és segítik a KBSZ sikeres működését, a hazai közlekedésbiztonság ügyének, a közlekedési ágazat jövőjének szolgálatát.

Széchenyi István szavaival élve: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”

A helyettes államtitkár köszöntóje után a Közlekedésbiztonsági Szervezet főigazgatója, dr Becske Loránd először áttekintést nyújtott a közlekedéssel kapcsolatos független szakmai vizsgálatok múltjáról. Mint elmondta, a közlekedés irányításáért felelős szervezetek viszonylag hamar eljutottak arra a felismerésre, hogy a balesetek számának és kimenetelének csökkentése érdekében a büntetésénél jelentősen hatékonyabb eszköz a megelőzés; az erre fordított erőfeszítések hamarabb megtérülnek. Az első lépést az 1944-ben megkötött, az 52 ország által aláírt – chicagoi egyezményként is ismert – polgári repülésről szóló egyezmény 26. cikke jelentette, amely elsőként rendelkezett a balesetek kivizsgálásáról. Az egyezmény folyamatosan karbantartott 13. melléklete írja le a polgári repülés balesetvizsgálatatának eljárásait.

Az Európai Unió is felismerte a független szakmai vizsgálatok jelentőségét, így a repülés területén először irányelvben, majd rendeletben szabályozta a vizsgálótestületek felállítását és teendőit. Ma a légiközlekedés területén az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU rendelete (2010. október 20.) szabályozza a független szakmai vizsgálatokat. A vízi közlekedés során bekövetkezett rendkívüli események során az Európai Parlament és a Tanács 2009/18/EK irányelve (2009. április 23.) a mérvadó, a vasúti szektorban pedig az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004.04.29) a figyelembe veendő jogforrás.

Követve az uniós jogalkotást, hazai jogszabályok is megteremtették a szükséges jogi kereteket. A független szakmai vizsgálatok célja a balesetek szakmai okainak megismerése, a tanulságok levonása, és az ismétlődések számának csökkentése; mindehhez eszközül a biztonsági ajánlások, módszerül a függetlenség és a nyilvánosság szolgálnak.

A szakmai területek munkáját és eredményeit a szakterületek egy-egy képviselője ismertette. A polgári légiközlekedés területén a bejelentések száma 2002 – 2011 között közel kétszeresére emelkedett, ezek 10%-a minősült légiközlekedési balesetnek; 5% súlyos repülőeseménynek, és 64% repülőeseménynek. A fennmaradó 21%-nyi bejelentés az egyéb kategóriába sorolható. A magyar balesetvizsgáló szervezet fennállásának 10 éve alatt 437 biztonsági ajánlást adott ki, amelyek túlnyomó része a szabályozási területre, egyötöde az oktatásra vonatkozott, 17%-a műszaki jellegű kérdésekkel foglalkozott.

A vasúti közlekedéssel foglalkozó szakterülethez 2011-ben a megalakulás évéhez képest több mint kétszer annyi bejelentés érkezett. A bejelentések 64%-a vonatkozott személyszállító vonattal történt eseményre, 27%-ban tehervonat, 5%-ban egyéb vonat volt érintett, míg a tolatás közben bekövetkezett események az összes bejelentés 4%-át tették ki.

A vízi közlekedés területén a 2006-os megalakuláshoz képest a bejelentések száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ám 2011-re a magyar tulajdonú eszközökkel kapcsolatos bejelentések meghaladják az összes bejelentés felét. Az elmúlt öt évben azonban nem változtak az arányok, ami az érintett úszólétesítményt illeti: az összes bejelentett esemény túlnyomó többsége a személy- és áruszállításra szolgáló járművekkel következett be, gyakoriságban ezt követik a sport- és kedvtelési célú úszóeszközök, az úszóművek; a sor végén az úszó munkagépek állnak.

Share