Közlekedési kilátások
Bejegyezve: | 2009. 01. 18. | Comments Off on Közlekedési kilátások
Az Európai Bizottság frissítette 2030-ig szóló, közlekedésre vonatkozó prognózisát. Az előrejelzést – az energiafelhasználásra vonatkozóval együtt – a Bizottság honlapján tette közzé.
A szállítás növekedése – legyen az személy-, vagy teherszállítás – a gazdasági növekedésen, társadalmi trendeken és a tagállamok közötti szállítási igényeken nyugszik, amely egyre inkább az Európai Unió (EU) belső piacán kialakuló versenytől függ. A szállításra vonatkozó előrejelzések a a karlsruhei egyetem koordinálásával kifejlesztett és a szállítási tervezésre specializált SCENES modell felhasználásával készültek..
A szállítási tevékenységre vonatkozó előrejelzések – amelyek magukban foglalják a tagállamok belső és egymás közötti szállításait is – arányaiban fokozatos elszakadást mutatnak a várható GDP-növekedés arányaitól. A személyszállítás teljesítménye várhatóan évente 1,4 százalékkal, az áruszállításé 1,7 százalékkal növekszik. A múltbeli trendekkel összehasonlítva azt láthatjuk, hogy mind a személy-, mind az áruszállítás terén lassul a növekedés üteme.
A személyszállítást illetően a növekedés lassulása egyrészt az EU-27 népességének stabilizálódásával, másrészt – hosszabb távon – a lakosság utazással kapcsolatos árérzékenységével áll kapcsolatban. Részletesebben kifejtve, az egy főre eső áruszállítási volumen a 2005 évi 12.769 km/év értékről folyamatosan emelkedve, eléri a 17.908 km/év teljesítményt. Ugyanakkor a személyszállításban várható növekedést a szállítási módok változása is kíséri. Az utasok egyre inkább az eljutás gyorsabb eszközeit választják, vagyis a nagy sebességű vonatokat és a repülést. Mindamellett figyelemre méltó, hogy folytatódni látszik az egyéni közlekedés térhódítása a közösségi közlekedés szolgáltatásaival szemben.
Az áruszállítás szoros összefüggésben áll a gazdasági aktivitással és a belső piac növekedésével; a növekvő specializáció nagyobb szállítási igényeket indukál. Az eddigi tapasztalatok szerint az áruszállítás növekedése legalább olyan arányú volt, mint a GDP-é. Az előrejelzések az EU gazdasági szerkezetének átalakulását is figyelembe véve azt mutatják azonban, hogy a kettő a közeljövőben elválik egymástól.
A közelmúltban a személyszállítás területén belül a légi közlekedés növekedett a leggyorsabban; a növekedés elsődleges hajtóerejének a reáljövedelmek emelkedése, a globalizáció, és a légiközlekedési piac liberalizációja számít. A 2005 és 2030 közötti időszakban az EU a légi személyszállítás évi 3,1 százalékos növekedésével számol. E növekedés oka a repülés szolgáltatta rövid eljutási időknek köszönhető, annak ellenére, hogy ez az utazási mód az emelkedő üzemanyag árak miatt egyre költségesebbé válik. A légiközlekedés részesedése a 2005 évi 8,1 százalékról 2030-ra várhatóan eléri a 12,2 százalékot.
A vasúti szállítás növekedése, amely 1990 és 2005 között látványos visszaesést produkált, az előrejelzés szerint az infrastruktúra felújításra és korszerűsítésére fordított figyelemnek, és az ennek eredményeként elérhető sebességnövekedésnek köszönhetően 2015-től felgyorsul. 2030-ban a személyszállítás részesedése az összes vasúti szállítás 7,5 százaléka lesz (ez 0,4 százalékos növekedés a 2005-ös szinthez képest).
Más közlekedési módok – így a közúti közösségi közlekedés, saját gépkocsik és motorkerékpárok, valamint a belföldi hajózás – ezzel ellentétes trendet mutatnak, vagyis részesedésük kismértékben mérséklődni fog. 2030-ra a közúti közlekedés részaránya a 2005-ös 84 %-ról várhatóan 79,7 %-ra csökken.
A teherszállításban jelenleg a közút domináns szerepet játszik, az elkövetkező húsz évben továbbra is ez a trend látszik folytatódni. A termékek kamionos szállítása olyan fokú rugalmasságot kínál, amely kompenzálja a vasúti szállításhoz viszonyított magasabb árat. A vasúti teherszállítás részesedésének emelkedése az infrastruktúra fejlesztése eredményeképpen csak hosszabb távon látszik valószínűnek.
Míg a közút részesedése az utasszállításból csökkenő tendenciát mutat, a teherszállítás közútra eső része valószínűleg emelkedni fog, mégpedig a vasút és a belföldi hajózás kárára.
