Észveszejtő zöld

Bad Häring mintegy 2700 lakosa valamivel több mint 9 négyzetkilométeren oszlik el. A falu Tirolban, két hegy között, 600 méteres (tengerszint fölötti) magasságban fekszik. Házai ritkásan épültek, két építési telek között gyakori a beépítetlen, füves terület. Bányásztelepülésként kezdte létét, lakosai barnaszenet bányásztak a szomszédos Pölven hegy mélyéből. A bányászatot fokozatosan váltotta fel a turizmus és a mezőgazdaság-állattartás kettőse. A településen számos kisebb tehenészet működik, mindegyik a hozzá tartozó hihetetlenül zöld legelővel.

A nyár szinte holtszezon a turizmus szempontjából, csak eltévedt, kirándulni vágyó vendégek bukkannak fel. Nekik viszont lehetőségük van az egyik helyi bankfiók jóvoltából kitáblázott útvonalakon két (egy kisebb és egy nagyobb) falukört bejárni, a közeli vízesést meglátogatni, esetleg hosszabb túrákat tenni.

A tél hozza el Bad Häring igazi szezonját, amikor megjelennek a síelők: minden fogadó, panzió szálloda telt házassá válik, beindul a gyermeksípálya felvonója, különbuszok viszik a vendégeket a sípályákra.

Kő hátán kő

Pré di Ledro a Ledro tóból eredő és a Garda tóig futó Ponale folyó (ránézésre inkább patak) mellett húzódik meg. A patak a szűk völgyben száguld lefelé, 4 kilométeres léte alatt 500 méteres szintkülönbséget tesz meg. A szintkülönbség meghatározza Pré di Ledro kialakítását is: legalacsonyabb és legmagasabb pontja között vagy 50 méter magasságkülönbség van. A falu 180 főnyi lakossága egy vegyesboltot, egy templomot, egy kápolnát és egy kocsmát tart el. A kocsma falai a lakosok által késíztett dekorációkkal és valahai lakosok fényképeivel vannak díszítve.

A településen gyalogos turistaútvonal és kerékpáros túraútvonal vezet keresztül. A turistákat ingyenes, folyóvizes frissítőpont fogadja, a megőrzött kő mosómedence és a templom szomszédságában.

A két falu környezetét, lehetőségeit tekintve szinte semmiben nem hasonlít egymásra. Mégis, mi a közös bennük?

• Az, hogy múltjukra, hagyományaikra építkezve tudatosan megtervezték jövőjüket.
• Az, hogy megtalálták, és kihasználták lehetőségeiket.
• Az, hogy nem siránkoznak, hanem dolgoznak.
• Az, hogy környezetükkel összhangban élnek, alkalmazkodnak hozzá.

Mi akadályozza meg a magyar kistelepülések lakosait abban, hogy hasonlóképpen gondolkodjanak?