Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő ZRt.

„Túl kevés szó esik a vasút fejlesztéséről. Az elmúlt években a közlekedési hálózat fejlesztése szinte az autópálya építés szinonimájává vált.” Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő ZRt. (NIF) elnök-vezérigazgatója a 2007 – 2013 közötti időszak vasútfejlesztéseit ismertette és a NIF működését mutatta be a Magyar Vasút 2008 konferencián.

„Kis léptékű dolgokról számolhatok be” – kezdte előadását – „nem ígérek semmit, az nem feladatom, csak betartható dolgokról beszélek”.

A NIF elődjeként a Nemzeti Autópálya ZRt 1999 szeptemberében alakult meg, feladata a kormány gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési terveinek megvalósítása volt. 2003-ban egyszemélyes részvénytársasággá alakult, amelynek 100%-ban a Magyar Állam tulajdonosa. Az útügyi adminisztráció átszervezése során, az állami hálózatfejlesztés többletfeladatai miatt 2007 februárjától profilt bővített, azóta NIF néven szolgálja a közlekedésfejlesztés céljait. A beruházási értéket tekintve Magyarország legnagyobb állami infrastruktúra fejlesztő társasága jött létre. Tulajdonosi jogainak gyakorlója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium.

Projektmenedzsment rendszerű működése jelentős mértékben különbözik a folyamatvezérlésű vállalatirányítási módszerektől; az erőforrásokat, a létszámot az elvégzendő feladathoz rendelik hozzá. Ez a működési modell eredményezi, hogy létszámgazdálkodásuk rugalmas: mindig annyi munkatársat foglalkoztatnak, amennyi a kitűzött cél eléréséhez szükséges. Az alaptevékenységet végző Fejlesztési Programirodát övezik körül a működést támogató szervezeti egységek.

A vasúti projektek előkészítése jellemzően 53-63 hónapot vesz igénybe. Ebbe az időtartamba beletartozik a döntéselőkészítés, az engedélyezési tervek készítése, a területszerzés és a régészeti feltárások elvégzése, a kiviteli tervek készítése, a kivitelezést vezető mérnök kiválasztása, a forrásbiztosítás folyamata, és a kivitelező kiválasztása. Az egyes fázisok gyakran párhuzamosan folynak, időben átfedik egymást.

A MÁV-tól öt ISPA, illetve EU Kohéziós Alapból, és egy EIB hitelből finanszírozott pályarehabilitációs projektet vettek át: a Bp. Északi vasúti híd felújítását, a Budapest – Hegyeshalom, a Zalalövő – Zalaegerszeg – Boba rekonstrukciókat, illetve a Budapest – Cegléd – Szolnok – Lőkösháza vasútvonal átépítése I. ütemének, valamint II/1 és II/2 ütemének lebonyolítását, összesen nettó 200 milliárd forint projektköltség értékben. Ezek a beruházások a Zalalövő – Boba és a Budapest – Vecsés, Mezőtúr – Gyoma vonalszakaszok kivételével már közel járnak a befejezéshez; a két említett projekt jelenleg 55, illetve 30%-os készültségen áll. Várhatóan idén befejeződik a Budapest – Hegyeshalom vasútvonalon végzet korszerűsítés, és a Zalalövő – Boba közti vágányrehabilitáció, 2009 végére a Vecsés – Szolnok vonalszakasz átépítése.

A Közlekedési Operatív Programban (KÖZOP) 2009-2014 között reálisan a IV. és V. páneurópai vasúti korridor hazai szakaszainak fejlesztésére nyílik lehetőség. A IV. korridoron megkezdődhet a Budapest – Lőkösháza vasútvonal felújításnak III. üteme (Gyoma – Békéscsaba), illetve Budapest és Békéscsaba között ETCS-2 kiépítése. A felújítás ezen a vonalszakaszon 35 kilométer hosszon, 120-160 km/h legnagyobb sebességgel járható, kétvágányú pályát jelent.

Az V. korridor keleti oldalán Szolnok és Záhony között Szajol – Kisújszállás (35 km, 2 vágány, 160km/h), majd Szolnok – Szajol között (12 km, 2 vágány, 120-160km/h) várható pályafelújítás, illetve Szolnok – Kisújszállás között is ETCS-2 kerül kiépítésre.

A Duna nyugati oldalán a Budapest – Székesfehérvár vonalszakasz felújítása kezdődik meg (60km, 2 vágány, 120-160km/h), Bajánsenye – Boba között ETCS-2 kiépítése várható, valamint a Győr – Pápa – Celldömölk vonal rehabilitációjának „A” ütemeként a vonal villamosítása következik, illetve a későbbi sebességemelés előkészítése érdekében Gyömöre – Gecse-Gyarmat állomások között ívkorrekciót is végeznek.

A NIF az elkövetkezendő hat évben várhatóan 550 milliárd forintnyi forrást használ fel a KÖZOP vasúti projektjeire. Ebből 2009-ben és 2014-ben 30-30 milliárdot, 2010-ben 110, 2011-ben és 2012-ben 140-140 milliárdot, míg 2013-ban 100 milliárdot. A források hatékonyabb felhasználása érdekében teljes keresztmetszeti korszerűsítést hajtanak végre, amelynek eredményeképpen a projekteket komplexebben tervezik kezelni. Várhatóan kevesebb tendert írnak ki, ami kevesebb szerződést eredményez – a szerződések értéke viszont ennek következtében növekszik.

Share