Vasúti tréning 2012 – Völgyi Miklós
Bejegyezve: | 2012. 06. 09. | Comments Off on Vasúti tréning 2012 – Völgyi Miklós
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) Vasutak Fejlesztési Programiroda igazgatója, Völgyi Miklós a NIF vasútfejlesztési projektjeiről számolt be.
A NIF feladata az állami tulajdonú infrastruktúra építésének szervezése, előkészítése, a z Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával. Magyarországon a vasúti törzshálózat tervezésénél elvárás a 120/160 km/h kiépítési sebesség, magasperon valamennyi átépített állomáson és megállóhelyen, kapcsolódó létesítményként P+R parkolók létesítése, valamint vonatbefolyásoló rendszer telepítése – ez utóbbinál a 160 km/h sebességnél elvárt az ETCS2. A MÁV-tól a beruházással foglalkozó kollégák 2007-ben kerültek át a NIF-hez.
Egy vasúti projekt előkészítése kb 4-5 év, így a jelen közlekedési beruházásainak tervezéseinél ennyi idővel kell előre gondolkodni. A közbeszerzési eljárásokat gyakran meg kell ismételni, mert az első kiíráskor ritkán sikerül a szerződéskötés. Ennek ellenére 2012 első félévében a NIF bruttó 531 milliárd forint értékű munkára kötött szerződést.
Céljuk a kohéziós alapban elérhető összegek minél nagyobb arányú lehívása; a közút-vasút építési arány az idei évben megfordult: a beruházások 60%-a a KÖZOP-ból finanszírozott vasúti beruházás. A következő két évben további beruházások várhatóak, évente 120-140 milliárdos értékben terveznek munkákat. Ezek a beruházások vasútfelújítások, és mivel forgalom alatt lévő vágányokról van szó, jelentős zavartatással járnak, minden napra jut vágányzár. Felhívta a figyelmet, hogy a következő két évben ezeket a kapacitáscsökkenéseket figyelembe kell venni a fuvarvállalásoknál.
2012-2015 között a vasútépítéshez a NIF 500 ezer tonna kőfuvarozást vár vasúton. A tenderdokumentációban kiemelt szempont a zúzottkő, védőréteg, betonalj, kitérők, felsővezetéki oszlopok vasúton történő szállításának vállalása.
Hasonlóan kiemelt pontozási szempont ezen kívül a vágányzári idők csökkentése is. Korszerű alépítmény javító géplánc alkalmazásával az építési sebesség 5-600 m/óra, amivel a vágányzári idő 30-50%-kal tud rövidülni. Ilyenkor valamennyi anyag a munka alá vett, elzárt vasúti vágányon szállítható, a technológia időjárásra kevésbé érzékeny, így tarthatók a vágányzárak befejezési időpontjai, mindemellett a vonatforgalom is fenntartható a szomszédos vágányon.
A következő Uniós költségvetési időszakban a jelenlegi közlekedésfejlesztésre fordítható EU-s források a 2007 – 2013-as ciklus 70%-ára, vagyis 43 mrd EUR-ról kb. 34 mrd EUR-ra csökkennek. A csökkentett források két részre oszlanak; 30% közös forrás, tehát nem tagországonként kiosztott, ezekre nevesített forrásokkal lehet pályázni, összesen kb. 10 mrd EUR, vagyis 2900 mrd Ft értékben. Magyarország ide tartozó nevesített kivitelezési projektjei az M15, M70, M2, M3 autópályák, a Biatorbágy – Tata vasútvonal szakasz, a Budapest – Miskolc – Záhony vasútvonal, és a Boba – Székesfehérvár vasútvonal szakasz.
Az összeg 70% a országonként nevesített és a várhatóan a jelenlegi szabályok szerint használható fel. A Magyarország részére nevesített KÖZOP forrás tehát – a jelenlegi országok közötti arányokat feltételezve – a jelenleginek nagyjából felére csökken.
A 4 nevesített közúti és 3 nevesített vasúti kivitelezési projekt esetében az országok versenyeznek a projektekkel, azaz jól előkészített projektek esetében jelentős források nyerhetők el, rosszul előkészített projektek esetében pedig akár el is eshet az ország a nevesített forrásoktól. Ezért kiemelt fontosságú a nevesített projektek előkészítése.
