A vasút Európában – számokban
Bejegyezve: | 2013. 05. 20. | Comments Off on A vasút Európában – számokban
Az Európai Bizottság, miután átadta a Parlamentnek a negyedik vasúti csomagként ismert jogszabálycsokorról szóló javaslatát, bőséges háttéranyaggal is ellátta a képviselőket. A háromkötetes hatástanulmány adatai nem csak a döntéshozók, hanem a vasúti szektorban dolgozók számára is érdekes következtetések levonására alkalmasak.
Európai léptékkel nézve a személyszállítás feladatmegoszlása az utóbbi tíz évben nem változott; mindössze néhány tized százalékos eltérés tapasztalható. A teljesített utaskilométerek 75 százaléka jut az egyéni közlekedésre (személygépkocsik és motoros kétkerekűek), 8-8 százalékban részesül az autóbuszos és légi közlekedés, 6,5% a vasúté, másfél százalék jut a villamosoknak és metróknak, a fennmaradó 1% a vízi közlekedés részesedése.
Országok szerint tekintve meglehetős szóródás mutatkozik az egyes tagállamok modal splitjében: a személygépkocsi-használat Lettországban a legelterjedtebb (90,7%), az EU átlagnak Románia és Ausztria felel meg, míg Csehország jár az élen a közösségi közlekedés használatában (34,2%), Magyarország e tekintetben a második helyen áll (33,6%).
A vasúton megtett utaskilométerek tekintetében elmondható, hogy Európa nagy részében stagnálás látszik. A tendencia alól csak az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország a pozitív kivétel; ezeknél az országoknál 1990 óta szignifikáns emelkedés tapasztalható, ugyanakkor a Romániában és Lengyelországban az 1990-es mértek felére apadt a vasúti utaskilométerek száma.
Ehhez képest a teljesített vonatkilométereket nézve az tűnik fel, hogy Németországban az emelkedő utaskilométer szám csökkenő vonatkilométerhez párosul, míg Franciaország és az Egyesült Királyság esetén a megtett vonatkilométer is emelkedést mutat. Magyarországon a csökkenő utaskilométer számhoz növekvő vonatkilométer tartozik.
1993 óta az Európai Unióban a megtett vonatkilométerek 11 százalékkal emelkedtek, 2000 óta 2%-kal. A legnagyobb növekedés Spanyolországban, Írországban, Finnországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban mutatható ki. Javult a járműkihasználtság is; 2000 óta az egy járműre jutó vonatkilométer mutatója uniós szinten 7 százalékkal emelkedett.
Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (Directorate-General Health and Consumer protection – SANCO) és végrehajtó ügynöksége (EAHC) néhány kulcsterületen minden évben elemzi az ügyfél-elégedettséget, amelyet aztán a Piaci Teljesítményindex (Market Performance Index – MPI) alapján osztályoz. Az elemzés alapja a kínálat, az ügyfélbizalom, a panaszok száma és kezelése, a változás a korábbi időszakhoz képest, valamint az általános elégedettség. A felsorolt paraméterek alapján a szolgáltatások rangsorában a vasút a közepesnél valamivel gyengébben teljesített; megelőzik a városi közlekedés eszközei (villamos, autóbusz, metró), ám maga mögé utasítja a hitel-, banki és biztosítási szolgáltatásokat.
A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság évente végzi el az utaselégedettségre vonatkozó, személyes interjúkkal készült Eurobarométer felmérést. A legutóbbi (2012) vizsgálat arra vonatkozott, hogy az utasok mennyire elégedettek országukban a távolsági és regionális személyszállítással. Az adatok összesítése alapján európai mértékben a válaszadók 6%-a volt teljesen elégedett, 40 százalékuk általában elégedett, egynegyedük nem elégedett, míg 11% válaszolta azt, hogy egyáltalán nem elégedett. A megkérdezettek kevés híján egyötöde (18%) nem nyilvánított véleményt. Az országonkénti elemzés szerint a válaszadók többsége 12 tagországban elégedett országa vasúti szolgáltatásaival. Jellemzően az északi országokról van szó (Finnország, Svédország, Dánia és Lettország), de bekerült a sorba Ausztria és Hollandia is. A legkevésbé az olasz, bolgár, görög és román utasok elégedettek, míg a véleményt nem nyilvánítók legtöbbje litván és észt.
A magyar válaszadók 4%-a teljesen elégett a vasúti személyszállítással, 36%-a általában elégedett, 35 százaléknyi nem elégedett, 12% egyáltalán nem elégedett, és 13% nem nyilvánított véleményt.
A vasúti közlekedés biztonságát szemlélteti az ezer vonatkilométerenkénti halálos áldozatok száma. E mutató szerint a vasúti közlekedés az Egyesült Királyságban, Írországban és Hollandiában a legbiztonságosabb; Magyarország Portugália és Bulgária között a 17. a sorban, míg a lista végén Litvánia, Észtország és Lettország kullog.
A személyszállítás árai 2010 óta reálértéken átlagosan 28 százalékkal emelkedtek (Magyarország: 82%). A legkisebb emelkedést Svédországban (9%) és Ausztriában (9%) jegyezték fel, míg Belgium csökkenésről adhat számot (-7%). Fontos megjegyezni, hogy a háztartásokra jutó vasútra fordított kiadások (jegyárak) a legtöbb országban szabályozottak. Mivel nyílt hozzáférésű, kockázati működtetésű személyszállítási szolgáltatás csak az Egyesült Királyságban, és ott is csak marginálisan fordul elő, valamint az Ausztriában, Csehországban, Svédországban és Olaszországban alapított kockázati személyszállító társaságok csak 2011 óta vannak piacon, ezért befolyásuk az árakra nem számottevő.
A személyszállítás hatékonyságának egyik fő ismérve az utaskilométerek aránya az infrastruktúra hosszához képest. Ez a mutató 1995-től 2008-ig az Egyesült Királyságban (84%) és Svédországban (65%) növekedett a legjobban, a növekedésben Franciaország és Finnország (24-24%) a sereghajtók. Magyarországon a 6 százalékot kitevő utaskilométer-csökkenés, együtt a pályahálózat 2%-os növekedésével, 8%-os kihasználtságcsökkenést eredményezett; Lengyelországban is csökkenés volt tapasztalható, ahol a vonalbezárások miatti vonalkilométer-csökkenés kisebb arányú volt, mint az utasszám fogyása.
A foglalkoztatottak száma 1993 ás 2008 között közel felére (43%-kal) csökkent. A legnagyobb fogyás a Dél- és Kelet-európai országokban tapasztalható? Magyarországon és Romániában (70 és 60%). Az Egyesült Királyságban és Svédországban 2001 óta ismét növekedett a vasúti alkalmazottak száma.
A hatékonyságot jellemzi az utaskilométer/személyzet arány is; e téren Magyarország, Írország, Németország, Spanyolország, Finnország és az Egyesült Királyság érte el a legnagyobb előrelépést, míg a sor végére Románia, Szlovákia, Lettország, Bulgária és Litvánia került – ezekben az országokban nemhogy nem javult, hanem romlott a mutató.
A vonatkilométer/személyzet arány hasonló képet mutat, azzal a különbséggel, hogy Svédországban a vonatkilométerek csökkenése a vasúti munkavállalók számának növekedésével párosult.
A vasúti szektor összessége az Európai Unióban 2009-ben 46 milliárd euró állami támogatást használt fel, míg az összes többi szállítási ágazat 3 milliárdot. 2003 és 2009 között az Unió tagállamai átlagosan évente mintegy 18-19 millió eurót költöttek vasúti közszolgáltatási kötelezettségeik ellátására. A vasúti személyszállítás részére nyújtott támogatások reálértéken nézve néhány államban (Egyesült Királyság, Ausztria és Belgium) csökkentek, ezzel szemben jelentősen emelkedtek Lettországban, Luxemburgban, Portugáliában és Franciaországban. A támogatások mértékének változását az utaskilométerek változásával összehasonlítva kitűnik, hogy a legjobban e tekintetben is az Egyesült Királyság, Ausztria és Belgium teljesített, míg a sor végére Portugália, Franciaország és Luxemburg kerül, ahol a támogatások aránya jobban nőtt, mint a teljesített utaskilométereké.
