Figyelmeztetés az EU tagállamoknak

Az Európai Bizottság (EB) figyelmeztette a tagállamokat, hogy biztosítsák az első vasúti csomag megvalósítását. Az EB június 26-án hivatalos levélben küldött figyelmeztetést 24 EU tagállamnak, figyelmeztetve őket, hogy még nem hajtották végre megfelelően az első vasúti csomag helyi jogalkotási folyamatát. Az Európai Unió közlekedésre vonatkozó nemzeti jogszabályait hivatalból figyelemmel kísérő Bizottság nem találta megfelelőnek az első vasúti csomag végrehajtását Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Dániában, Észtországban, Görögországban, Spanyolországban, Finnországban, Franciaországban, Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Litvániában, Luxembourgban, Lettországban, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Svédországban, Szlovéniában, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban.

A Bizottság szerint az integrált vasúti piac létrehozása kulcsfontosságú a hatékonyság és versenyképesség növelésében, valamint az európai fenntartható mobilitás biztosítása érdekében.

Antonio Tajani, a Bizottság közlekedésért felelős alelnöke kifejtette: „Az első vasúti csomag megfelelő átültetése a helyi jogszabályokba alapvető fontosságú az európai vasúti piacon a verseny kialakulásához, és növeli a vasút versenyképességét a többi szállítási ággal szemben.”

2006 májusában az EB megállapította, hogy bár a tagállamok bevezették a szükséges jogszabályokat, több országban további lépéseket kell tenni a hatékony szabályozási keretek felállításáért, a vasúti piac hatékony működése érdekében. Az első vasúti csomag hazai jogszabályokba való átültetésének határideje 2003 márciusa volt.

A nemzeti jogszabályok tüzetes megfelelőségi vizsgálata után a Bizottság a legfőbb hiányosságokat az alábbi területeken találta:

  • Az infrastruktúra kezelők és az operátorok gyakran nem függetlenek egymástól,
  • A direktíva pályahasználati díjra vonatkozó rendelkezéseit több tagállam nem megfelelően ültette át a nemzeti jogba; így gyakran hiányzik a teljesítmény-ösztönző rendszer, ami javíthatná a vasútvonalak kihasználási mutatóit, és nincs ösztönözve az infrastruktúra kezelő sem a költségek és díjak csökkentésére.
  • Több tagállam nem hozott létre hatékony jogosítványokkal bíró, független szabályozó testületet a vasúti szektorban jelentkező versenyproblémák orvoslására.

A 2006-os jelentés szerint a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk:

  • az infrastruktúraüzemeltetés, az operátorok és a menetvonal-elosztás elkülönítésre,
  • a pályahasználati díjak alapelveinek gyakorlatba való átültetésére,
  • a megfelelő háttéradminisztráció kiépítésére, amely szükséges a szabályozó testület és a nemzeti biztonsági hatóság megfelelő működéséhez, és biztosítja, hogy az említet szervezetek függetlenek legyenek,
  • az infrastruktúraüzemeltető és az állam közötti szerződéses viszonyra, amely tartalmazza mindkét fél feladatait a vasúti infrastruktúra karbantartása és felújítása tekintetében,
  • a pénzügyi kötelezettségek tisztázására a nemzeti és a regionális közlekedésszervező hatóságok, valamint a vasútvállalatok között;
  • a közszolgáltatási szerződések időbeni megkötésére és nyilvánosságra hozatalára,
  • a személy- és teherszállítás közti keresztfinanszírozás tiltására, hogy a vasúti teherfuvarozás versenyképessége fennmaradjon,
  • átlátható követelményrendszer a képzési központok hozzáférhetőségéhez és a biztonsági tanúsítványok megszerzéséhez.

Az Európai Bizottság ugyanakkor nyomatékosan az infrastruktúrakezelők figyelmébe ajánlotta a hálózati üzletszabályzatok folyamatos karbantartását, fejlesztését, hogy mindenkor egyértelműen és teljes körűen tartalmazzák a nyújtott szolgáltatásokat és az infrastruktúra használatának feltételeit. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a pályahasználati díjak a vasúti forgalmon alapuló valós költségek szerinti megállapítására is.

Megjelent a Magyar Közlekedés 2008. július 16-i számában

Share