Biztonságban vagyunk

A biztonság fogalmába nem csak a vasúti közlekedés biztonsága tartozik bele, hanem a vonatok megközelítésének és az állomás elhagyásának biztonsága is, vagyis az utasok személyi biztonsága.


Biztonságban vannak az utasok? – a kérdés Sue Nelsonnak, a Community Safety Partnerships Ltd igazgatójának szólt, aki rögtön vissza is kérdezett:

Az utas számára is ugyanazt jelenti a biztonság, mint a mi számunkra? Különbséget kell tennünk a szubjektív és az objektív biztonság között. A szubjektív biztonságon azt értjük, hogy az utasok mit éreznek, mit tapasztalnak. Az objektív biztonság pedig a módot, ahogy a biztonsági kérdéseket kezeljük, és ahogy a tett intézkedések eredményességét mérjük. Sajnos gyakran szakadék tátong a tényleges biztonság és a biztonság érzete között.

Milyen módszerrel tesznek különbséget az objektív és a szubjektív biztonság között? Hogyan tudják mérni a biztonságot?

A legjobban egy koordináta rendszerrel tudnám szemléltetni, aminek a vízszintes tengelyén az erőszakos cselekmények számát, függőleges tengelyén a bűncselekményektől való félelmet ábrázoljuk. A tengelyek által meghatározott területet négy négyzetre osztjuk.

Így a bal alsó négyzet az a terület, ahol alacsony a veszélyezetettség, és az utasok veszélyérzete is alacsony. Ez a mindenhol elérendő, ideális állapot, a zöld zóna. Fölötte a kék zóna helyezkedik el, ahol magas, de ok nélküli a veszélyérzet. Kezelendő helyzet, mert az utas nem érzi biztonságban magát. A zöld zónától jobbra a sárga található. Itt magas a veszélyeztetettség és alacsony a veszélyérzet. Beavatkozást igényel, mert ebben a helyzetben van az utas legjobban kitéve valamilyen inzultusnak.

Végül, a koordináta rendszer jobb felső sarkában van a vörös zóna, ahol mind a veszélyérzet, mind a veszélyeztetettség magas. Meglepőnek tűnhet, de a biztonság szempontjából kisebb kockázatot jelent, mint az alatta levő sárga, mert az utasok ilyen helyzetben körültekintőbbek.

Milyen intézkedéseket terveznek az utasbiztonság növelésére?

Április elsejével több, a 2008 és 2011 közötti időszakot felölelő terv is végrehajtási szakaszba kerül: a Nemzeti Közösségi Biztonsági Terv, a Bűnüldözési Stratégiai Terv, és az Erőszak Visszaszorítása akcióterv. Az akciótervekben a vasúttársaságoknak is vannak feladataik; ezek a feladatok szerepelnek az adott időszakra érvényes közszolgáltatási szerződéseikben is.

Megjelent a Magyar Közlekedés április 9-i számában
és a Vezetékek világa 2008/1. számában

Share