Railway Community Safety Forum – Birmingham

Nagy-Britannia vasútbiztonsági testülete, a Rail Safety and Standards Board március 19-én harmadik alkalommal rendezte meg – már hagyományosnak számító – vasúti biztonsággal foglalkozó fórumát. Az idei rendezvény kiemelt témái az utasok és a vasút környezetének biztonsága, a vasúti személyzet ellen elkövetett támadások visszaszorításának módszerei, és a vasúti területen elkövetett öngyilkosságok megelőzésének lehetőségei voltak.

Gwyneth DunwoodyGwyneth Dunwoody, a Parlament Közlekedési Bizottságának elnöke, megnyitójában kiemelte: “Ne felejtsük el, hogy az utasok biztonsága nem kizárólag a vonatok balesetmentes közlekedtetését jelenti; a fogalom ennél jóval szélesebb körben értendő. Ha az utasok biztonságáról beszélünk, vagy az utasok biztonságát értékeljük, mindig figyelembe kell venni a vonatok megközelítését és az állomások elhagyását is; egyszóval a személyi biztonságot és a biztonságérzetet is.”

Figyelemfelhívó szavait utaskikérdezéssel készült felmérések is alátámasztják: A legnagyobb mértékben az üdülési céllal utazók elégedettek az állomások biztonságával (64%). Őket követik az üzleti céllal utazók (58%), míg a naponta ingázók esetében az elégedettség mindössze 51%. A biztonsággal kapcsolatos elégedettség a nagysebességű, nagy távolságra közlekedő vonatok utasainál 68 százalékos, a helyközi utazások esetén már csak 62 százalékos; a legrosszabb mutatót a Londonban és környékén üzemelő járatok adják: az itt utazók csak 55 százalékosra értékelték a biztonságot. Összességében a gyakrabban utazók számára a vasútállomás kevésbé tűnik biztonságos helynek, mint a ritkábban vonatra szállóknak.

A 2006 őszén készült felmérésben arról is megkérdezték az utasokat, hogy miért nem érzik magukat biztonságban. A válaszolók a főbb okokat a következőkben jelölték meg:

73% más utas(ok) félelemkeltő viselkedése
50% vonatszemélyzet hiánya
23% egyedül utazott és nem találkozott más utassal
15% terrorizmustól való félelem
13% erőszakos tevékenységet, vagy vandalizmust látott
4% világítás hiánya

A felmérés eredményei alapján az RSSB és a vasúttársaságok le tudták vonni a következtetéseket, és a British Transport Police (BTP, a brit vasúti rendőrség) egységeivel együttműködve ki is dolgozták a megfelelő stratégiát a vasútállomások biztonságosabbá tételére, és az utasok biztonságérzetének növelésére.

Dunwoody szerint az utasok biztonságával kapcsolatos feladatoknak nem szabad kampányszerűnek lenniük, hanem napi menedzsmentet igényelnek. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mely területeken találhatóak hiányosságok, ezek okait fel kell tárni, és meg kell szüntetni. Hangsúlyozta: „A vasút területén jelentkező problémák ritkán keletkeznek önmagukban, ezek gyakran valamilyen általános zavarra utalnak; tehát nem feltétlenül helyileg, tűzoltó jelleggel kell fellépni ellenük. A közlekedés – így a vasúti közlekedés is – a társadalmi cselekvések része, ezért az azt zavaró cselekmények megelőzésben nagy szerepük van a helyi közösségeknek.”

Vitaindítójának zárszavában emlékeztetett arra, hogy a vasút felelős utasaiért – bár fontos a megelőzés, a vasút területén a vasúttársaságoknak kell megteremteni a biztonságos utazás, és az utasok biztonságérzetének feltételeit. „Nem létezik félmegoldás” – fejtette ki – „csak a tökéletessel elégedhetünk meg.”

Megjelent a Magyar Közlekedés április 9-i számában
és a Vezetékek világa 2008/1. számában

Share

Comments are closed.