A privatizáció hatásai az üzleti folyamatokra
Bejegyezve: | 2009. 11. 05. | Comments Off on A privatizáció hatásai az üzleti folyamatokra
Kovács Imre, a MÁV-CARGO elnök-vezérigazgatója Szállítmányozás 2009 konferencián tartott előadásának középpontjában a MÁV-CARGO helyzetének elemzése és a gazdasági környezet kihívásaira adott válaszok lehetősége állt.
A MÁV-CARGO üzleti stratégiáját korábban Prof. Friedrich Macher felvázolta, így az eredetileg tervezett téma helyett a MÁV-CARGO privatizációjának az üzleti folyamatokra tett hatását elemezte.
„A Rail Cargo Austria személyében olyan tulajdonosunk van, akivel nem hosszú közös határunk, de együtt egy 2000 kilométeres szállítási tengelyt fedünk le. A tulajdonos szerencsére nem pénzügyi befektető, és nem egy távoli ország vasútja” – vezette be előadását Kováccs Imre – „Érdekeinket így könnyen tudjuk egyeztetni, a közvetlen szomszédság egyéb előnyökkel is jár.”
A vasút piacra számos külső körülmény hat, és ezek hatása alól a MÁV-CARGO sem tudja kivonni magát.
A működési környezet egyik legfontosabb eleme a vasúti törvény; az abban leírt szabályokat a hatóságok és az operátorok töltik meg tartalommal. A hatóságokat nézve – operátori szemmel – azt tapasztalhatjuk, hogy a liberalizáció óta mindegyik megtalálta a helyét. A Nemzeti Közlekedési Hatóság egyrészt meghatározza a működési feltételeket, másrészt ellenőrizi a piaci verseny egyes folyamatait is.
Az Európai Uniós jogalkotással kapcsolatban elmondta, hogy a brüsszeli hangokat meg kell hallgatni, oda kell rájuk figyelni. Amiről ma a Brüsszelben a folyosón beszélgetnek, az a jövő jogszabálya lehet.
A működés egyik legfontosabb peremfeltétele a politika. A vasúti társaságok működésére sajnos nagy befolyással van a magyar politika. A politikai életben és a jogszabályalkotásban is stabilitásra, kiszámíthatóságra volna szükség.
A kiszámíthatóság elengedhetetlen az infrastruktúra szolgáltató működésével kapcsolatban is. A MÁV-CARGO a vasúti pálya használójaként továbbra is napi kapcsolatban áll volt tulajdonosával.
A pénzügyi-gazdasági válság hatásai alól a MÁV-CARGO sem tudja kivonni magát, de arra törekszik, hogy a mélypontról megerősödve érkezzen az emelkedés szakaszába. A növekedés feltétele, hogy a hatékony válságkezelés mellett a cég ügyfélorientált szolgáltatásokat vezessen be és tartson fent, működése költséghatékony legyen, folyamatait optimalizálja. A MÁV-CARGO törekvése, hogy ezeknek a feltételeknek megfeleljen.
A privatizáció technológiai hozadéka, hogy az anyavállalattal együtt létrehozták egyesített kocsi- és mozdonyparkjukat. Képességeket kellett és kell kifejleszteni; ezek egyik leglátványosabbika a saját mozdonyok és mozdonyvezetők alkalmazása. Kevésbé látványos, ám ugyanannyira fontos a humán erőforrás fejlesztése. A know-howt illetően elmondta, hogy optimalizálják a szórt küldemények továbbítását. Többek között rövidebb időigényű határtechnológia bevezetésével jobb lesz a rendelkezésre állás, csökken a szállítási idő.
Az anyavállalat – az RCA – vállalása alapján évente 8,7 milliárd forintnyi összeget fordít beruházásra. Ennek eredményeképpen 2009 végére 18 ES64 típusjelű (Taurus) mozdonnyal lesz gazdagabb a MÁV-CARGO. A mozdonyok üzemeltetéséhez 2010 januártól 105 mozdonyvezetőt alkalmaznak. Az újonnan beszerzendő vontatójárműveket a hegyeshalmi, szombathelyi, záhonyi, kürtösi és szegedi vonalakon vetik be. Ezeknek a mozdonyoknak a rentábilis üzemeltetéshez évente 16.0000 km-t kell futni, ehhez azonban a magyar vasúthálózat túl rövid. Az RCA stratégiája azonban lehetővé teszi, hogy a közös mozdonyparkkal keresztüljárják Európát.
A közös mozdonypark mellett a közös a kocsipark is; ennek köszönhetően egyre kevesebb az üresfutás. Megvalósították a nemzetközi kocsidiszpozíciót, így sikerült elérni, hogy a kocsi bármerre is járjon Európában, mindenhonnan rakottan jöjjön vissza. Ez az eredmény előbb-utóbb a fuvardíjban is megjelenik.
Szintén a privatizáció hozadéka a szórt küldemények továbbításának optimalizálása. A vasúti elegytovábbítás lemodellezése után szakítottak az irányítási szabályzattal is. Az átalakítás előtti 61 helyett 13 rendezési pontot használnak, a 75 kiszolgálási pontból 45 maradt, és a régi 427 helyett 224 vonatképzési relációt alakítottak ki. Eredményképpen 17%-al rövidebb útvonalon rövidebb pályaszakaszt kell az árunka befutnia, nagyobb sebességgel gyorsabb eljutási időt tudnak elérni. A vontatás-szolgáltatás terén a MÁV-Trakció stratégiai partnerük, akivel szemben alapvető elvárás a megrendelések pontos teljesítése.
A jövőben – 2011-től – az anyavállalattól átvett és Magyarországon is bevezetésre kerülő informatikai alkalmazások segítségével információvezérelt irányítást valósítanak meg. Két év alatt újraszervezik a belső folyamatokat, és céljuk, hogy az eredmény ügyfélbarát módon jelenjen meg. Ennek érdekében ingyenessé válik E-freight szolgáltatásuk, és közvetíti az ausztriai szolgáltatásokat is.
A jövőbeni fejlődés része lesz az irányítási szint átalakítása is, az RCA mintájára. Felszámolják az eddigi területi irányítási modellt, és bevezetik az anyavállalat funkcionális irányítási rendszerét. A számla- és megrendeléskezelés minőségi javítása mellett a vonatok vasútvállalatok közötti átadása-átvétele során törekszenek a bizalmi elv minél szélesebb körű alkalmazására. Ausztriában a bizalmi elven történő vonat-átadás és -átvétel sokkal szélesebb körű, mint Magyarországon; pedig az operátorok közötti megállapodásoknak nem a bizalmatlanságra, hanem a szabálybetartásra kell épülnie.
