Logisztikai akcióterv
Bejegyezve: | 2009. 11. 05. | Comments Off on Logisztikai akcióterv
Magyarország logisztikai nagyhatalom? – tette fel a kérdést Mester Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) szakállamtitkára a Szállítmányozás 2009 konferencián.
A magyar logisztikai szektor 8 milliárd eurós forgalom mellett tavalyig évente kétszámjegyű átlagos növekedést produkált, a 30 ezer vállalkozás 100-150 ezer alkalmazottat foglalkoztat. 2008-ban az ágazat 53, 4 milliárd tonnakilométeres teljesítményt nyújtott, melynek 67%-át a közúti, 19%-át a vasúti, 10%-át a csővezetékes, fennmaradó 4%-át a csővezetékes szállítás tette ki. Ez a teljesítményt a GDP 4,99 százalékát teszi ki.
Magyarország a logisztika szempontjából nagyon jó elhelyezkedésű, de a válság ezt a szektort is érintette, mégpedig másfél – kétszeres áttétellel. A logisztikai szektor erős függésben van a gyártó iparágak helyzetétől, és gyorsan reagál azok legkisebb változásaira is; ezért nagyon jó indikátora a gazdaságnak. A magyarországi áruszállítás 2008 azonos időszakához viszonyítva az idei év első felében 12 százalékkal esett vissza. A harmadik negyedévben a közúti áruszállítás 19%-os, a vasúti árufuvarozás 36%-os csökkenést mutatott.
Egyes elemzések szerint a legrosszabbon már túl vagyunk, de még nem tudjuk, milyen lesz a kilábalás. Az biztosnak tűnik, hogy a következő 4-5 évben nem várható a korábbi éveket jellemző növekedés, a helyreállás lassú folyamat lesz.
A válság három ponton mért érzékeny csapást a gazdaságra:
1. Pénzügyi oldalról a társaságok nehezebben jutnak hitelhez, ehhez az elmúlt évek során tapasztaltak miatt nehezen szokott hozzá a gazdaság.
2. Nagyszámú munkahely szűnt meg, ezzel csökkent a fizetőképes kereslet is.
3. A likviditáshiány miatt megnehezedett az Európai Unió nyújtotta támogatások elhasználása
A kormány rövid távú intézkedései között ezért elsőrendű fontosságú volt ezeknek a problémáknak a kezelése.
A magyar GDP 80%-a a külkereskedelemben realizálódik, ennek 80%-át teszi ki az EU tagországokba irányuló kivitel. Ez a két adat világosan mutatja, hogy csupán a belső kereslet élénkítésével nem lehet kilábalni a válságból. A logisztika az egyik olyan ágazat, amely segítheti a talpraállást, és húzóágazat lehet.
A szakmai szervezetek bevonásával és aktív részvételével 2008-ra készült el a Magyar Logisztikai Stratégia (MLS). Az MLS lett a Logisztikai Akcióterv alapja, amelyet a kormány. 2009. június 17-én fogadott el. Az Akcióterv három fő pillérre épül:
Az első pillér a szabályozási környezet: ide értendő a közlekedési-logisztikai szabályozás és az általános, vállalkozásokat érintő szabályozás.
A második elem a logisztikai kapcsolatok pillére; itt kell meghatározni az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeztető tényezőket.
Harmadikként a logisztikai erőforrások támasztják alá az akciótervet: a közlekedési infrastruktúra, a logisztikai központok, a humán erőforrás a kutatás-fejlesztés, valamint az innováció.
A kormány logisztikai támogatási programcsomagja a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon keresztül logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztésére 28 milliárd, a Közlekedési Operatív Program révén iparvágányok, kikötők, útcsatlakozások fejlesztésére kis híján 17 milliárd, a RoLa vonatok támogatására nem egészen 3 milliárd forintot fordított. Ezeket a támogatásokat egészítették ki az egyedi kormánydöntés alapján juttatott összegek.
Kiemelt fejlesztésnek számított és számít továbbra is a záhonyi térség komplex programja, ahol Fényeslitke-Komoró térségében 160 hektárnyi területen intermodális, közforgalmú rakodóterület kialakítására a kormányzat 3,6 milliárdot fordított. A térség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére – a gerinc- és vontatóvágány-hálózat felújítására, közútfejlesztésekre 51 milliárd, a térségben működő kis- és középvállalkozások támogatására 1,7 milliárd, a gazdasági és logisztikai tevékenységeket segítő képzésre félmilliárd, marketing akcióprogramra nyolcszázmillió jutott. Fontosnak ítélte a szakállamtitkár a képzésre fordított összeget, hiszen a térség vállalkozásai nagyfokú szakemberhiányról számoltak be. Ezért a logisztikai szektorra vonatkozóan március 31-ig szektorelemzés készül, melynek során felmérik a terület tényleges szakemberhelyzetét; ennek alapján születnek majd meg a szükséges intézkedések. A marketingakciók között külön logisztikai program kapott helyet, melynek során kiadványok készítésével, logisztikai kiállításokon részvétel biztosításával támogatták a logisztikai vállalkozásokat; ezzel is tovább erősíthető Magyarország logisztikai szerepe.
Előadása után kérdésekre válaszolva Mester Zoltán elmondta, hogy a Kormány által június 17-én elfogadott Logisztikai Akcióterv a Magyar4 Közlönyben nem jelenik meg, azonban a tárca honlapjáról (http://nfgm.gov.hu) letölthető.
A közúthasználati díjstratégiával kapcsolatban kifejtette, hogy elkészültek a díjpolitikai alapelvek, és irányelvek. A díjak mértékének megállapításán, a bevezetés ütemezésén, és a díjköteles úthálózat kiterjedésének meghatározásán a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakemberei dolgoznak.
A szakállamtitkár szerint attól, hogy Magyarországon logisztikai központok épülnek – munkalehetőséget és vásárlóerőt teremtve – országunk még nem lesz átjáróház. A logisztikai központok elosztják a forgalmat, az áru megáll, osztályozzák, átrakják. Ezt a tevékenységet valahol mindenképpen el kell végezni, és hazánk csak profitál abból, ha nálunk történik. A logisztikai stratégia ezt a célt szolgálja.
A RoLa forgalom támogatására fordított – előadásában említett – 2,8 milliárd forintnyi összeg a 2007-2011 közötti időszakra vonatkozik. 2010-ben ebből 700 millió forint vehető igénybe.
