Az utasok mentésének gyorsabbnak kell lennie
Bejegyezve: | 2010. 02. 28. | Comments Off on Az utasok mentésének gyorsabbnak kell lennie
Decemberben műszaki meghibásodások miatt több vonat is a kontinenst Nagy-Britanniával összekötő, a Csatorna alatt átvezető alagútban rekedt; az események nem tettek jót az Eurostar hírnevének. Hihetetlennek tűnik, hogy a világ egyik legfejlettebb technikáját alkalmazó vasútvonalat a hóesés megbéníthatja. Hogy fordulhatott ez elő?
Claude Gressier, az eseményeket kivizsgáló bizottság társelnöke szerint az Eurostarnál két okból merülnek fel rendszeres problémák: míg energiaigényük 40 százalékkal magasabb, mint a francia nagy sebességű vonatoké és redundáns elektromos és jelzési rendszert alkalmaznak; a többletberendezéseket a brit űrszelvényben elférő, kisebb szerkesztési méreteknek megfelelő árműszekrényben kell elhelyezni. Ennek eredményeképpen az elektromos berendezések a kívánatosnál sokkal közelebb kerülnek egymáshoz, és nem tudnak kellőképpen szellőzni. Ezek a körülmények vezettek a felmerülő problémákhoz, amelyek egy viszonylag rövid időszak alatt kumulálódtak: zárlatok léptek el egyes tekercsekben, valamint három vonat esetén a tetőberendezésen.
A hibák okainak feltárása azonban nem teszi boldoggá a hosszú időre a vonatokon, alagútban rekedt utasokat, akik felteszik a kérdést: miért nem tudott többet tenni értük az üzemeltető? A vizsgálati jelentés kiemeli, hogy az utasok kimenekítésének gyorsabbnak kellett volna lennie. Intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy az alagútban bármilyen ok miatt megállt vonatok áramszedői maradjanak felengedve, ilyen módon lehetővé téve a légkondicionáló- és fűtőberendezések működését. Ugyanis alapvető probléma, hogy az elektromos rendszer meghibásodása esetén az áramszedők automatikusan leereszkednek, és a vonat energiaellátását a továbbiakban az akkumulátorok biztosítják. Ezek azonban az alagútban uralkodó hőmérsékleti viszonyok közepette hosszabb időre alkalmatlanok erre a feladatra.
Az elsőként szolgálatképtelenné vált vonatot egyszerűen kivontatták az alagútból. Vajon a többivel miért nem tették meg ezt időben? Az Eurotunnel kiszolgálására két segélymozdony van rendszeresítve. Az első a London felé tartó vonatot mentette ki és továbbította a St. Pancras állomásra. A második „beszorult” két elakadt vonat mögé, bár végül a kettőt összekapcsolva együtt tolta ki őket az alagútból. Az ezeken kívül elakadt két vonat utasait az Eurotunnel saját erőivel mentette ki. A jelentés javaslatot tesz további segélymozdonyok üzembe állítására, illetve haváriaterv készítésére a hasonló, előre nem látható események során a várakozó utasok hajókra, repülőgépre terelésére. A mostani üzemzavar idején ezek a megoldások sem jöhettek volna szóba, mivel az időjárás a légi és vízi közlekedésben is komoly fennakadásokat okozott.
Az alagútban egyre türelmetlenebbül várakozó utasok bizonytalanságát és kényelmetlenségeit növelte, hogy semmilyen tájékoztatást nem kaptak a továbbindulás idejéről. Sem az Eurotunnel, sem az Eurostar üzemeltetőinek nem volt arra lehetőségük, hogy az utaskísérőkkel közvetlen kapcsolatot teremtsenek. A vonatokkal történő kapcsolattartás kizárólag a mozdonyvezetőkön keresztül lehetséges, ők azonban a műszaki meghibásodásokkal voltak elfoglalva, kisebb gondjuk is nagyobb volt az utasok tájékoztatásánál. A jelentés ezért új kommunikációs csatornák kiépítését is javasolja.
Annak érdekében, hogy ehhez hasonló fiaskó ne fordulhasson elő még egyszer, a vizsgálók a járművek elektromos rendszerének átalakítását javasolták. Az üzemeltetők közlése szerint az idén megalakítandó egységes Eurostar társaság létrehozásával emelkedni fog a karbantartás színvonala; ez a szükséges átalakítások elvégzésével együtt garantálja, hogy a decemberihez hasonló katasztrofális meghibásodás-sorozat még egyszer nem fordulhat elő.
