Magyar Vasút 2011 – Vadnai
Bejegyezve: | 2011. 10. 02. | Comments Off on Magyar Vasút 2011 – Vadnai
Mi lesz veled, magyar vasút? – tette fel a kérdést Tamás-Vadnai Éva, a Magyar Magánvasút Zrt. (MMV) vezérigazgatója, előadásának a szegény fuvaroz(tat)ó panaszai alcímet adva.
Azért vállaltam az előadást – kezdte mondandóját – mert úgy gondolom, több, a magánvasutakat érintő témakörre fel kell hvni a figyelmet. Sok ilyen kérdést lehet találni, és nehéz feladatot vállaltam el, mert a minket felügyelők hatóságokat kell kritikával illetnem.
A vasúti társaságok környezetét a partnerek, a alvállalkozók, a hatóságok, a feltételrendszer, a pályavasút, a versenytársak és a humán erőforrás alkotja.
Rögtön a partnerek és alvállalkozók vonatkozásában beleütközünk az első problémába. Ha a vonatot továbbításánál mi vagyunk a fővállalkozók, magunk választhatjuk meg alvállalkozóinkat. Néha csak a vonat közlekedésének egy-egy szakaszán végezzük a továbbítást, ilyenkor a fővállalkozó választ ki minket és partnereinket. Az e tekintetben felmerülő egyik probléma az, hogy a nagy társaságok időnként nem hajlandók tárgyalni a kisebb cégekkel, és több-kevesebb sikerrel próbálják döntésében befolyásolni a fuvaroztatót. Úgy gondolom, ez a jelenség megérne egy versenyhivatali vizsgálatot. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) álláspontja szerint valamennyi alvállalkozónkat be kell nekik jelentenünk, és a bejelentéssel egy időben kifizetni a többmilliós eljárási díjat. E kérdésben vitába is keveredtünk. Meglátásunk szerint ez nonszensz, nincs ez így rendben!
Öt év telt el a liberalizáció óta, ugyanennyi idős a működésünk alapjait szabályozó vasúti törvény;. ideje volna összegyűjteni az elmúlt időszak tapasztalatait és azok alapján elvégezni a szükséges korrekciókat. A Hungrail egyik munkacsoportjában összegyűjtöttük a vasúttársaságok működését közvetlenül befolyásoló, kifejezetten vasúti jogszabályokat: a felsorolás nem fért el egy oldalon, pedig ezek mellett számtalan egyéb jogszabályi előírásnak kell megfelelni. Nincs ember, aki átt tudná tekinetni az összes, vasúti társaságokat érintő jogszabályt, nemhogy megfelelni nekik. Káosz van!
Mindannyian Magyarországon élünk, ügyfélként mindannyian részesei vagyunk a hatósági munkának, és mindannyian érzékeljük, hogy tragikus a helyzet. Odáig jutottunk, hogy a hatóságok már szinte l’art pour l’art írnak végzéseket, határozatokat, elvész köztük a lényeg.
Példaként felelevenítette a történetet, amelynek során egy bankgarancia sürgős felszabadítása vol a tét. A felszabadítás egyik feltétele a vámhatóság nyilatkozata, amelyet a sürgős kérelemre válaszul harminc nap múlva nem adtak meg, hanem kétoldalas végzésben azt közölték, hogy átszervezés miatt máshova tartozik az ügy, ezért érdemben nem foglalkoznak vele.
Újabb példakén említette a jövedéki adóval kapcsolatos problémát: egy vasútvállalat ellenőrzése során a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) jogtalannak ítélte az üzemanyag jövedéki adójának visszaigénylését, mert a jövedéki törvény szerint csak az áruszállítás jövedéki adója igényelhető vissza, közben a vasúti törvény megkülönbözteti az áruszállítást és a fuvarozást; a vasúti társaságok árufuvarozást végeznek. Az eset pánikot okozott a vasútvállalatok körében, mert szintén nonszensz helyzetet idéz elő.
Keserű tapasztalataiból Tamás-Vadnai Éva keserű következtetést vont le: a hatóságok uralkodnak, bírságolnak, büntetnek, de soha nem segítenek, érdemi választ soha semmilyen kérdésre nem adnak. Véleménye szerint a hatósági munkát teljes egészében át kellene szervezni, a hatóságok nevében eljáró hivatalnokoknak felelniük kellene munkájukért, szolgáltatniuk kellene. Nem mellékesen említette, hogy a különböző hatóságoknak fizetendő eljárási díjak nemhogy nem segítik, hanem kifejezetten rontják a vasút versenyképességét. Nincs még egy olyan szállítási szektor, ahol milliós tétel lenne a vezérigazgató névváltozásának (nem a személy változásának!) bejelentése.
A hatóságoknál az állam sem jobb: a határátlépés rendjét államközi egyezmények szabályozzák, de ezek egy részében országhatáron átnyúló vasúti szolgáltatás nyújtójaként még mindig a MÁV-ot nevesítik, pedig a hazai pályaüzemeltető az egyetlen vasúttársaság, amelynek esze ágában sincs határt átlépő tehervonatot közlekedtetni.
