Kormányzati vasútpolitika – 2013
Bejegyezve: | 2013. 10. 22. | Comments Off on Kormányzati vasútpolitika – 2013
Dr Kerékgyártó János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Szolgáltatások Főosztályának vezetője a kormányzat aktuális és hosszú távú vasútpolitikai céljait és törekvéseit mutatta be a Magyar Vasút konferencia résztvevőinek.
A stratégai hátteret ismertetve elmondta, hogy a magyar vasúthálózat fejlesztését az egyeztetés alatt lévő Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) részeként kidolgozott Országos Vasútfejlesztési Koncepció (OVK) foglalja össze. Az OVK célja a magyar összközlekedési rendszerbe integrált nagy távlatú vasúti koncepció kidolgozása, a nagytávú koncepció megvalósítását szolgáló vasútfejlesztési projektek és prioritási sorrendjük meghatározása, a 2014-től 2020-ig tartó uniós tervezési időszak vasúti projektjeinek stratégiai megalapozása, és elő-megvalósíthatósági tanulmány szintű előkészítése.
Ez év végéig el kell készülni az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) előkészületeivel, amelynek során a következő hét éves költségvetési ciklusban 1050 milliárd forintnyi forrás áll majd rendelkezésre. Az OVK előkészítésének keretében felmérésre kerültek a vasútfejlesztési igények, a várható vasúti nagyprojektek köre. A cél a TEN-T alaphálózat fejlesztése, illeszkedve a már elkészült és megvalósítás alatt álló beruházásokhoz. A magyarországi TEN-T hálózat teljes rekonstrukció forrásigénye meghaladja a 3200 milliárd forintot, míg az IKOP várható forráslehetősége vasúti projektekre mindössze 5-700 milliárd forint. A forráshiány kezelése a fejlesztések priorizálásával és pályarehabilitációs projektek indításával történik. Mint látható, az operatív program hatszorosan túlterhelt.
A szabályozási környezet változásai közül elsősorban a használatarányos útdíj bevezetését emelte ki: „A használatarányos útdíj javítja a vasúti árufuvarozás teljesítményét, Magyarország megtette azokat a lépéseket, amelyeket tehetett a vasút versenyhátrányának leküzdésére” – jelentette ki.
A MÁV-START Zrt-vel és a GySEV Zrt-vel kötött közszolgáltatási szerződések hosszú távon garantálják a működési forrásokat, a minimális forrás van rögzítve. A közszolgáltatási szerződések kompromisszumokkal születettek ugyan meg, de létrejöttük így is óriási nagy szó. Mivel az Európai Unió egyre nagyobb mértékben szorgalmazza a piacnyitást, a versenyt nem lehet hosszú tavon kikerülni de a szektor kapott egy kis haladékot.
A közszolgáltatási szerződések jogi kereteit az új személyszállítási törvény és az EU 1370/2007/EK rendelete adja, megkötésüket közel 1 éves előkészítő munka előzte meg. Pályáztatás nélkül, közvetlen odaítéléssel kerültek megkötésre, megerősítve ezzel a nemzeti vasútvállalatok piaci helyzetét, és biztosítva a vasúti személyszállítási közszolgáltatások zavartalan nyújtását. Mind a megrendelői, mind a szolgáltatói oldalnak kiszámíthatóbb, előre tervezhetőbb keretet teremt, elősegíti a munkahelyek megtartását, stabilitását, továbbá mind a vasúti szakma, mind a vasutas társadalom társadalmi megbecsülését erősítik. E két szerződés feltétele volt annak, hogy a két szolgáltató uniós finanszírozásból összesen 48 motorvonatot üzembe tudjon helyezni. Lehetőséget teremt továbbá arra is, hogy a 2014-2020. közötti időszakban minél nagyobb mértékben kerüljön sor a fejlesztési források felhasználására.
