Városi közlekedési fejlesztések hatósági szemmel

Városi közlekedési fejlesztések hatósági szemmel címmel tartott előadást Alscher Tamás, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala vasúti főosztályának vezetője a Magyar Vasút konferencián.

Az NKH Vasúti Fősosztálya igyekszik egységes szemlélettel kezelni az engedélyezési eljárásokat, ennek alapjait az egységes szervezeti felépítés biztosítja. Az ember-pálya-jármű résztvevői hármas kezelése – a vasúti társaságokkal egységben – együtt történik. Az engedélyezési folyamat projektszemlélettel történik. Az azonos projekten dolgozó különböző osztályok képviseelői a projektben folyamatosan részt vesznek, minden információt megkapnak és rendszeres belső egyeztetéseket tartanak. Tapasztalataik szerint a projektmódszer bevezetése jó irány.

Örömre ad okot, hogy mind jármű, mind infrastruktúra terén korszerű rendszerek kerülnek az országba, a komfortos utazási körülmények mellett biztosítható az esélyegyenlőség – bár nem kétséges, hogy ez utóbbi területen vannak még problémák.

Örömre ad okot az is, hogy Budapesten megépült a fonódó villamoshálózat, elkészült az 1-es villamosvonal meghosszabbítása, üzemel a DBR-metró, illetve számos más projekt is folyamatban van: Debrecenben épül az intermodális központ, megvalósult a villamos-projekt. Ezek mind komplex projektek; magukban foglalják az infrastruktúrát, járműbeszerzést, utastájékoztató berendezések üzembe helyezését. Az így létrehozott összetett rendszerek összetett gondolkodást is igényelnek. Miskolcon és Szegeden is jó dolgok valósutak meg, amiből a hatóság is sokat tanult.

A hagyományos vasúti rendszerekre előírt kockázatértékelési eljárások jól használhatók a városi vasúti közlekedési rendszerek esetén is. Egy minden részletre kiterjedő kockázatértékelés segítségével a komplex projektek során nem az üzembe helyezés során derül fény egyes hiányosságokra, amiket tűzoltómunkával kell elhárítani, hanem már az előkészítés időszakában fel lehet készülni a megoldandó feladatokra. A kockázatértékelés eszköz arra, hogy a kivitelezőt számon lehessen kérni, és ha valami nem megfelelően működik, azt még az átadás előtt korrigálni lehessen.

„A késést nem a bejárati jelző előtt kell behozni”

az idézet a projektek tervezésére is vonatkoztatható: már a tervezést úgy kell elvégezni, hogy a feladat mértékének megfelelő tervezési időt rá kell szánni.

A tapasztalatok szerint, ha a hatóságot már a tervezési fázisban megkeresik, nagyon sok olyan szempontra tudják felhívni a figyelmet, amelyek könnyen elsikkadhatnak. Ezek hatósági szempontból gondot okozhatnak, így egy kisebb probléma kivetítődhet a teljes projektre.

„Sokszor úgy érezzük, hogy az ügyfelek szerint egy károgó varjú szerepét játszuk.”

Ez nem így van, a hatóság egyszerűen tanul korábbi tapasztalataiból, és azok alapján próbálja megelőzni a problémákat.

Általános tapasztalat, hogy elnyúlnak a projektidők, és a határidő lejártakor a megrendelőnek egy nem teljesen kész projektet akarnak átadni. Erre a nem megfelelően előkészített szerződések és projektfolyamatok kínálnak lehetőséget. Az időprésbe került megrendelő végül valamilyen készültségi fokon átveszi a projektet. A projektek során biztosítani kell a folyamatos monitoringot, és el kell felejteni a Pató Pál-féle hozzáállást: a felmerült problémát nem hónapokkal vagy évekkel később kell megoldani, hanem akkor, amikor felszínre kerül.

Share