Az első vasúti csomag felülvizsgálata

Bejegyezve: | 2012. 03. 13. | 1 megjegyzés

Az Európai Unió Tanácsa (Tanács) március 8-án első olvasatban tárgyalta és elfogadta az Európai Bizottság által beterjesztett, az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelv-tervezetet. A tervezet összefésüli az első vasút csomag irányelveit, ugyanakkor ki is egészíti azokat. A 2001-es csomag életbe lépésével nyílt meg a verseny előtt a vasúti piac; a mostani felülvizsgálat célja a szabályozási keretek egyszerűsítése, pontosítása és frissítése, ezzel a verseny növelése, a piacfelügyelet erősítése, és a szektor befektetési környezetének javítása.

Bár az előterjesztés céljaival egyetértett, a Tanács számos pontban úgy vélte, hogy nehezen megvalósíthatóak, illetve nem elég egyértelműek vagy egyszerűek. Ezért több ponton is módosították az előterjesztést, többek között a vasútvállalatok kiszolgáló létesítményekhez történő hozzáférése, a vasúti infrastruktúra finanszírozása és használatának díja, valamint a piacfelügyeletet ellátó vasúti igazgatási szervek feladatai terén.

A hozzáférési feltételek kapcsán a Tanács elvetette azt az ötletet, hogy a kiszolgáló létesítmények működtetője legyen jogilag független a használó vasútvállalatoktól, helyette a szervezeti és döntéshozatali függetlenség követelményét szorgalmazza; legalábbis az alapvető szolgáltatások területén, míg más pályavasúti szolgáltatások esetén megelégszik a számviteli elkülönítéssel. Az elválasztás azonban nem jelenti azt, hogy új vállalatot kellene létrehozni.

A Tanács elfogadta az előterjesztés azon pontját is, amely kötelezi a pályaüzemeltetőt, hogy nem használt kiszolgáló létesítményeit nyilvános pályázat útján bérletre hirdesse meg, amennyiben teljesül három feltétel: legalább három éve használaton kívül van, a vasútvállalatok részéről használatára kifejezett igény van, a kötelezettség nem vonatkozik a felújítás alatt álló létesítményekre.

A díjképzéssel kapcsolatban a Tanács támogatja azt az alapelvet, hogy a díjak tükrözzék az infrastruktúra üzemeltetők közvetlen költségeit; kiemelt a Bizottság javaslatából néhány olyan elemet, amelyet a Bizottság javaslata alapján nem kellene beleszámítani a közvetlen költségekbe. Emellett a Tanács módosítása megteremti a tagállamok számára a lehetőséget, hogy fokozatosan csatlakozzanak egy közös számítási módszertanhoz.

A Bizottság javaslatával ellentétben – elkerülendő a pályaüzemeltetőkre rakódó terhek radikális emelkedését – a Tanács szerint a zajhatások miatti díjbeszedés ne legyen kötelező a tagállamok számára, de a lehetőség maradjon nyitva. Ezen felül legyen lehetséges a zajhatások forintosításánál figyelembe venni az adott vágányszakaszon közlekedő vonatok fajtáit és az érintett népesség számát is.

Megváltoztatva a Bizottság eredeti javaslatát, a Tanács azt javasolja, hogy az egységes európai vonatbefolyásoló rendszerrel (ETCS) felszerelt mozdonyokkal továbbított vonatok pályahasználati díjában kedvezmény érvényesítése csak lehetőség legyen, ne kötelezettség.

Az infrastruktúra finanszírozása terén a pályahálózat-működtetőknek nyújtott ösztönzők révén csökkenthetők a pálya rendelkezésre bocsátásának költségei, ezáltal a használat díja is. Javaslatában a díjszint alacsonyan tartására a Tanács bevezetné a felügyeleti szerv beavatkozásának lehetőségét, nem csak a Bizottság javaslata szerinti szerződéses megállapodásokat.

A Bizottsággal és az Európai Parlamenttel szemben a Tanács úgy véli, hogy a pályahálózat-működtetők által közéteendő fejlesztési stratégiának nem rögzített, hanem tájékoztató jellegű határidőket kell tartalmaznia; így jobban biztosítható a pályaüzemeltetők kiegyensúlyozott költségvetése.

A Tanács nem fogadja el a Parlament azon kiegészítését, amely a tagállamokat közfinanszírozásra kötelezve a fejlesztési stratégiák tartamának növelését célozta; rövidebb határidőt rögzít a kiegyensúlyozott költségvetés elérésére.

A vasúti igazgatási szervekre vonatkozóan a Tanács általában egyetértett a függetlenségük erősítésére és kompetenciáik kiterjesztésére, valamint együttműködésük fokozására irányuló szándékkal. Mindemellett felülvizsgálta az indítványozott függetlenségi követelményeket, megerősítette a nemzeti versenyfelügyeleti hatóságok jogosítványait, de nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a pályahálózat-működtetőket részletes szabályozási beszámolóra kötelezné. A Tanács nem fogadta el az EP-nek azt a kiegészítését sem, amely a meglevő szervezeteket hálózattá bővítve, az igazgatási szervek hatáskörét jobban kiterjesztette volna, lefektetve egy későbbi európai igazgatási szerv alapjait.

A működtetés és az infrastruktúra elválasztásáról kialakított véleménye szerint a Tanács úgy ítélte meg, hogy míg az Európai Parlament külön elválasztási követelményeket szándékozik bevezetni az IT és a személyzetmenedzsment területén, és felhívja a Bizottságot az infrastruktúra menedzsment és a vasútvállalati tevékenység teljes elválasztására vonatkozó részletes szabályozás kidolgozására, a Tanács szerint nincs szükség további szeparációs követelmények kidolgozására; véleménye szerint az elválasztás kérdését ebben a direktívában nem kell érinteni.

Az implementációval kapcsolatos részletes szabályozás tekintetében a Tanács csökkentette a javaslat azon előírásainak számát, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal önállóan cselekedhet. Másrészről viszont beemelte a végrehajtási aktusok eljárásrendjét, amelynek során a végső szövegezés kialakításába mind a tagállamok, mind a Bizottság részéről szakértők bevonhatók. Az Európai Parlament szintén a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok korlátozása mellett foglalt állást, de a végrehajtási aktusok alkalmazásával szemben.

A Tanács nem vette figyelembe az EP azon kiegészítését sem, amely alapvető változásokat vezetett volna be a vasúti csomag felülvizsgálata során érintetlenül maradt részeinek végrehajtása során, mivel megítélése szerint a javaslat túlterjeszkedik az eredeti megállapodásban rögzített felülvizsgálati kérdéskörön.

Megjegyzések