Mi lesz veled, HÉV?

A Budapesti Közlekedési Zrt. átlagember számára szinte felfoghatatlan veszteséget és adósságállományt görget maga előtt.


Ennek a hihetetlen összegű tartozásnak mintegy egynegyedét tudná rendezni abból a 30 milliárd forintból, amit az állam segítségként nyújtana. Azonban az állam közvetlenül nem dotálhatja a főváros tulajdonában álló közlekedési társaságot. Így más megoldást kell választani: a tőkeinjekciónak is felfogható pénz ellenében az állam tulajdont szerez a közlekedési társaságban, mégpedig az újonnan megalakítandó BHÉV Zrt. egyik részvényeseként.

Az állam itt nem a klasszikus pénzügyi befektető szerepét alakítja: nem vár profitot bevitt pénze ellenében. Nem nevezhető szakmai befektetőnek sem, ez a lépés színtisztán állami segítségnyújtás – a tulajdonosi szerkezet átalakításába bújtatva.

A Fővárosi közgyűlés március 26-án tárgyalja a HÉV sorsát. Akárhogyan is döntenek, a meglevő alternatívák közül választva egy dolog biztos: jól nem határoznak. A döntés következtében a helyi érdekű vasút finanszírozási problémái nem oldódnak meg, tulajdonosa továbbra lesz sem tőkeerős, sem a közlekedési szakmához értő, azt profin művelő szervezet. A tulajdonosi jogokat ezután is politikusok fogják gyakorolni, ami garancia arra, hogy a HÉV az elmávosodás útjára lép. Persze ez megelőzhető volna, ha a Főváros tulajdonoként tanulna a legnagyobb magyar vasútvállalat szétszervezésekor elkövetett tetemes mennyiségű hibából – ám úgy látszik, nagyon hasonlóak elkövetésére szánják rá magukat: jórészt állami-önkormányzati felügyelet és irányítás alatt szeretnék tartani a HÉV-et, e felállítás minden ismert katasztrofális következményével együtt.

Az egyik internetes portál néhány nappal ezelőtt közzétett értesülése szerint a BKV felügyelőbizottságának egyik tagja elmondta, hogy magánbefektető bevonása azért nem támogatható, mert hiányzik az a szolgáltatást megrendelő erős hatóság, amely kordában tartaná a befektetőt. Ezzel a mondatával egyszerre állíttott ki elégtelen bizonyítványt a Fővárosi Önkormányzatról és a közlekedést felügyelő minisztériumról. Tegyük hozzá: félig-meddig igaza volt, mert a nevezettek jelenleg is csak küszködnek a főváros közlekedésének irányításával. Ezen a helyzeten egy magánbefektető megjelenése a HÉV-nél csak javíthat.

Alternatívát kínálhat a minisztérium és a főváros számára: mivel érezhetően nem képesek a jelenlegi, monolit struktúrát finanszírozni, nem képesek önerőből kielégíteni az utasok minőségi utazásra vonatkozó igényeit, ezért, árképzési, menetrend meghatározói, minőség előírási, tehát megrendelői jogaik teljes megtartása mellett, a szolgáltatás ellátását versenyeztetés után, a közszolgáltatási szerződésben meghatározott időre, bízzák magánvállalkozásokra. Európa számos nagyvárosában működik ez a rendszer.

Persze azokban a városokban a település irányítói elsősorban városuk érdekeit tartják szem előtt.

Share