Egy vasútállomás újjászületik

Birmingham New Street vasútállomás az utóbbi időkben számos alkalommal szerepelt a brit sajtóban. A külsejében jelenleg a budapesti Déli pályaudvarra hajazó épület meglepően új dizájnterveit először a Rail Engineer folyóirat 2008. októberi számának címlapján mutatták be; azóta számtalanszor jelentek meg másutt is. Most, hogy a projekt a látványterveken túllépve az előkészítés szakaszába lépett, érdemes részleteire is vetni egy pillantást.

Ma

Az állomás átépítése szükségességének megértéséhez vessünk egy pillantást a mai elrendezésre. A Délitől eltérően az egész állomás a talajszint alatt fekszik; gyakorlatilag New Street állomás egy föld alatti pályaudvar. A vágányok megközelítőleg Kelet-nyugati irányban fekszenek, 12 vágányának peronjaira alagutakon keresztül lehet lejutni. Mivel az állomás a város közepén, sűrűn beépített területen fekszik, nincs lehetőség kapacitásának területnöveléssel történő bővítésére. A vágány- és peronhosszok valamelyest növelhetők ugyan, de ez az összes lehetőség.

A vágányok fölött, szinte a teljes állomási területet lefedi egy nagyából négyzet alakú betonlemez. Ennek egyharmadát egy nyilvános parkoló foglalja el, a többi rész az állomás csarnokának ad helyet – az egyik legkisebbnek az Egyesült Királyság fővonali, hasonló forgalmú állomásai között. Az állomás arculata 1967 óta – mióta jelenlegi formájában újjáépült – változatlan. A változatlanságot a tetőszint 1971-ben történt értékesítése is prolongálta, amikor is a csarnok fölötti területen építették fel a Pallasades üzletközpontot, elvéve ezzel egyrészt a felfelé terjeszkedés lehetőségét, másrészt pedig klausztrofobikus érzést okozva az állomáson tartózkodóknak.

Az eredetileg napi 60.000 utas fogadására tervezett állomáson mára naponta száznegyvenezren fordulnak meg – az utasszámok elemzése alapján a Network Rail – az állomás üzemeltetője – néhány év alatt további nyolcvanezres emelkedést prognosztizál. Egyértelműen látszik, hogy valamit tenni kell – mégpedig úgy, hogy az állomásnak a felújítás alatt folyamatosan üzemelnie kell; ki kell szolgálnia az utasokat és a Pallasades vásárlóit is. A statikai vizsgálatok szerint szerencsére a betonszerkezet jó állapotban van, és a betonacél erősítés sem mutatja számottevő gyengülés jeleit.

Holnap

Birmingham önkormányzata, a vasútüzemeltető Network Rail, az Advantage West Midlands (West Midlands regionális fejlesztési hatósága), és a Centro (West Midlands közlekedésintegrátora) összefogtak, hogy eltervezzék a teendőket. Tárgyalásaik eredménye az egész állomás teljes újjáépítéséről szóló terv lett, az állomás környezetének teljes újratervezésével együtt. A projekt a Birmingham Gateway nevet kapta.

A szükséges változtatások elősegítésére az önkormányzat visszavásárolta a jogokat a Pallasades bevásárlóközponttól, valamint a fejlesztési terület déli részét határoló Stephenson Tower tulajdonosaitól.

A tervezők úgy döntöttek, hogy a bevásárlóközpont közepének tetejét kibontva beengedik a napfényt és a szabad levegőt az állomási csarnokba. Megbízóik azonban úgy érezték, az új állomásépület külső megjelenése nem eléggé impozáns, ezért 2008 szeptemberében pályázatot írtak ki. A győztes látványterv azóta mindenki számára ismerős lett.

Kezdet

Ian Redmayne projektmenedzser szerint a tetőszerkezet kibontása nem volt túl bonyolult művelet, legalábbis ami a szerkezeti szempontokat illeti. „Az eredeti épület tartalmazott négy, az épület teljes hosszán végigfutó vasbeton gerendát; kettőt kelet-nyugati, kettőt észak-déli irányban. Vagyis tulajdonképpen az épület sakktáblaszerűen, kilenc különálló szerkezeti egységből áll. Így viszonylag egyszerűen kibontható a középső, anélkül, hogy a többi nyolcban károsodást okoznánk.”

Természetesen akadtak más nehézségek. A csiszolt, rozsdamentes acélból tervezett tető, amely nem csak az állomás épületét, hanem a parkolót is takarni fogja, jelentős mértékű szélterhelést vesz fel. Mindemellett maga a tető, acél tartószerkezetével együtt 800 tonnát nyom, további terhelést jelentve a külső falak számára.

Az engedélyezési tervek mára már elkészültek, és be is nyújtották őket Birmingham önkormányzatához engedélyezésre. Addig is az előzetes tervek alapján folynak az előkészületek. A fővállalkozó és partnerei szoros együttműködésben dolgoznak az állomás üzemeltetőjével, a vasúti infrastruktúra kezelőjével; a munkák koordinálása során igénybe veszik az egyes szakterületek vezetőinek segítségét is.

Phil Robinson projektmenedzser felelős az építészeti munkákért. Mint kifejtette, „a tervek szerint az építési területet elzáró palánkok mögött folyó, az állomás kibővítését célzó munkákkal nem fogjuk akadályozni az állomás rendes működését. 2012-re, a munkák végeztével az utazóközönség birtokba veheti az újonnan épített épületrészeket. Ekkor átköltözünk a palánkok másik oldalára, és ott folytatjuk a munkát. Az állomás teljes átépítésével 2015-re végzünk.”

Mi változik?

A legfigyelemreméltóbb változást a fogadószinten vehetjük majd észre. Az autóparkoló teljes első szintje eltűnik, és ezzel egy hatalmas szabad, de fedett tér jön létre, amely közel ugyanolyan magas, mint a jelenlegi fogadócsarnok. A Stephenson Street felé vezető útvonalon az üzlethelyiségek megszűnnek, így a teljes járható alapterület a maihoz képest háromszorosára nő. Hogy természetes fénnyel is bevilágítható legyen a fogadócsarnok, a Pallasades üzletközpont közepén hoznak majd létre egy széles nyílást. Az itt található üzlethelységeket átköltöztetik a Pallasades széleire, amely elkülönült bevásárló területté alakul, saját gyalogosbejáratokkal. Tetőszerkezetét elbontják és etilén-tetrafluoretilén (ETFE) burkolatra cserélik.

A parkolóból és a bevásárlóközpontból a húszezer tonnányi beton eltávolításához toronydarut építenek, a törmeléket egy nem messze található üres telekre szállítják osztályozásra.

Mikor az új csarnok megnyílik, az utasok azt vehetik igénybe várakozásra, így tehermentesítve a peronokat a tömegtől. Ezzel megszűnik annak a veszélye, hogy a túlzsúfoltság miatt le kelljen zárni a peronokat. Erre az utóbbi tíz hónapban 12 alkalommal került sor. Az új csarnok megnyitásával elbonthatóvá válnak a peronokon elhelyezett várakozó helyiségek, amelyek jelentősen akadályozzák az utasáramlást. A peronok járófelületeit – millión felüli számú gránitkockát – kicserélik; a régieket megtisztítják és eladják, ezt a bevételt is az átépítés finanszírozására fordítják.

A csarnok és a peronok szintje közé új mozgólépcsőket építenek be, felhasználva egy régi szervizalagút rámpái nyújtotta előnyöket. Az alagutat egyébként megtartják, összekötve a peronszintre vezető liftekkel, elsősorban szolgálati használatra. Egy másik szervizalagutat is felújítanak; ezt az utazóközönség számára nyitják meg, a peronok közötti átjárás céljából.

Egyszerre mindig csak egy vágány peronján dolgoznak, így a többi tizenegy korlátozás nélkül használható lesz. A lezárt vágányon egy anyagvonatot fognak tárolni, ezzel szállítják a helyszínre a szükséges anyagokat, illetve ezzel viszik el a törmeléket; ilyen módon az építkezéssel kapcsolatos közúti forgalmat a minimálisra csökkentik.

Kétség sem férhet hozzá, hogy a beruházás legnagyobb nyertesei az utasok lesznek. Az utascsarnokon átvezető állandóra megnyitott észak-déli irányú sétálóutca révén az állomás szerves részévé válik környezetének. A környező terek rendezésével helyet biztosítanak a jelenleg Snow Hill vasútállomásig járó villamos továbbvezetéséhez New Streetig.

A 600 millió angol fontot kitevő Birmingham Gateway költségvetésből 370 millió fontot fordítanak magára az állomásra, az elkövetkező évek legnagyobb projektjévé téve az átépítést, amelynek eredményeképpen a birminghamiak és a máshonnan érkező utasok kényelmesebben, biztonságosabban használhatják az állomást.

Share