Romániai vasúti lehetőségek
Bejegyezve: | 2013. 10. 26. | Comments Off on Romániai vasúti lehetőségek
A Fekete tenger tágabb környezete a vasúttal kapcsolatos üzleti lehetőségek tárháza, amire stratégiai helyzete – kapocs Európa és Ázsia között – determinálja. Ezeket, és tágabban, a romániai vasúti lehetőségeket mutatta be Ștefan Roșeanu, a Club Feroviar elnöke.
A Club Feroviar vasúti és multimodális szállítási konzultációs szolgáltatásokat nyújt ügyfelei részére, beazonosítja, és hozzáférhetővé teszi az üzleti lehetőségeket; rávilágítva a politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai kihívásokra. Teszi mindezt azzal a céllal, hogy segédkezet nyújtson egy erős és versenyképes vasúti üzleti környezet kiépítéséhez és fejlesztéséhez. A cél eléréséhez, a hatékony vasúti szállításhoz, elengedhetetlenül szükséges a párbeszéd a piaci szereplők, a jogalkotók és a szállíttató felek között. Ezért a Club Feroviar integrált kommunikációs platformja segítségével létrehozza és fenntartja a kommunikációs kapcsolati hálót az iparági résztvevők között.
A Fekete tenger tágabb környezetébe értelmezésük szerint nem csak a tengerpart és a kikötők tartozik, hanem mindazok a helyek is, amelyek szárazföldi szállítási eszközzel – főleg vasúton – elérhetőek. Vagyis érdeklődési körük kiterjed a Pán-európai vasúti folyosók mentén fekvő országokra, így cél- és tranzitországként Magyarországra is. Romániában a IV-es és IX-es korridorok számítanak a szárazföldi szállítás területén a fő tranzitútvonalnak, de VII-es korridorként nem szabad a Dunát sem figyelmen kívül hagyni.
A térségbeli országokkal együtt a kilencvenes évek elején Romániában is megkezdődött a társadalmi-gazdasági átalakulás; az első öt évben a termelő egységek egy részének privatizációja kezdődött meg. 1998-ban megtörtént a román vasutak vertikális elválasztása; létrejött a román vasúti hatóság, a vasúti bejelentett szervezet, a vasúti balesetvizsgáló szervezet, a vasúti igazgatási szerv és a vasúti biztonsági hatóság. Ezután három évnek kellett eltelnie, mire megjelent az első magánkézben levő áruszállító vasúttársaság, majd 2004-ben megalakult az első privát személyszállító vasúttársaság is. 2007-ben Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, majd két év múlva az IMF-el egyeztetett strukturális reformok kezdődtek. Jelenleg a CFM Marfa privatizációja folyik.
A vasúti áruszállítás területén az új évezred elején a magánvasutak mindössze egy-két százalékos részesedéssel rendelkeztek, erőteljesebb térnyerésük 2004-ben kezdődött – mára a CFR Marfa körülbelül 45%-os piaci részesedéssel rendelkezik. Árnyalja a képet, hogy míg a piac nagyjából fele a CFR Marfa kezén van, a második legnagyobb részesedéssel – mintegy 25% – a GFR büszkélkedhet,a többi magánvasút a piac mindössze egynegyedén kénytelen osztozkodni. Ezekkel az adatokkal Románia az Európai Unió azon országává vált, ahol a legnagyobb a magánvasutak piaci részesedése. Ehhez az eredményhez az is hozzásegítheti a román magánvasutakat, hogy a pályahasználati díj a többi tagállammal összehasonlítva alacsony – a mezőny alsó harmadában van.
A román vasúti hálózat hossza meghaladja a tízezer kilométert, ennek mintegy 40%-a villamosított, és kevés híján 3000 kilométeren van kétvágányú pálya. A pályahálózaton a TEN-T infrastruktúrához tartozó vonalak felújítása várható a közeli és távolabbi jövőben: A IV-es korridor északi ágán hídfelújítással, a Predeal – Brassó, Sighisoara – Brassó, Radna – Gurasada és Gurasada – Siemria vonalszakaszok rehabilitációjával; míg a déli ágon a Craiova – Calafat, a Craiova – Karánsebes, és Karánsebes – Arad összeköttetések újulnak meg.
