Sep 14

Néhány szó az útvonalkönyvek múltjáról és jelenéről

Az útvonalkönyvek használatát az  Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló 2012/757/EU Bizottsági határozat (OPE TSI) tette kötelezővé.

Láttam a dologban némi fantáziát, de egyéni vállalkozóként neméreztem magam sales- és marketinggurunak, megkerestem egy ismerősömet, hogy fogjunk össze, és lássuk el a vasútvállalatokat útvonalkönyvekkel. Több hónapig tartott rábeszélnem, de szerződés lett a vége. Én megrajzoltam az útvonalkönyveket, ő felkutatta a vevőket és eladta nekik.

Az eredeti szerződés tárgyalása közben lett volna egy kikötése: mondjak le a szerzői jogról. Elolvashatta volna a szerzői jogi törvényt, mert az kimondja, hogy a szerzői joggal kapcsolatos személyi és anyagi jogokról lemondani nem lehet. Akkor ennyiben maradtunk.

Néhány évvel később megalapítottam a SafeTrain Kft.-t, és a szerződés módosításával a SafeTrain Kft. készítette az útvonalkönyveket és az évente kétszer közreadott frissítéseket, parterünk pedig végezte az értékesítést.  Évekig jól működött ez a felállás, amíg idén (2017-ben) fel nem mondtam a szerződést, hogy megváltoztt feltételekkel újrakössük.

Szerettem volna, ha a szerződés is tükrözi az előbb vázolt tényleges felállást, ám ettől partnerem elzárkózott. Így szerződésünk a benne foglalt határidőben, 2017. december 31-én megszűnik. Itt lép be egy lényeges momentum a szerzői jog oldaláról:

Az általam készített útvonalkönyvek felhasználásához 2018. január 1-től nem nem járulok hozzá. Ez azt jelenti, hogy a korábban értékesített útvonalkönyveket a végfelhasználók tovább használhatják, de korábbi partnerem nem jogosult alapanyagként felhasználni az esedékes frissítések elkészítéséhez és közreadásához.

Természetesen semmi sem akadályozza meg abban, hogy maga készítsen és terjesszen útvonalkönyveket. Ez esetben azonban a nulláról kell kezdenie.

 

Share
Aug 24

Tegyünk helyre néhány dolgot

Vannak, akik innen-onnan összeollózgatott cikkeket lefordítanak, összegyúrják, és közzéteszik – anélkül, hogy annak érvényességéről meggyőződnének. Így történt ez legutóbb az Ezért kísér el a kutyád a toalettre című valamivel is.

Continue reading

Share
Jul 30

Két falu – különbözőek, mégis hasonlóak

Észveszejtő zöld

Bad Häring mintegy 2700 lakosa valamivel több mint 9 négyzetkilométeren oszlik el. A falu Tirolban, két hegy között, 600 méteres (tengerszint fölötti) magasságban fekszik. Házai ritkásan épültek, két építési telek között gyakori a beépítetlen, füves terület. Bányásztelepülésként kezdte létét, lakosai barnaszenet bányásztak a szomszédos Pölven hegy mélyéből. A bányászatot fokozatosan váltotta fel a turizmus és a mezőgazdaság-állattartás kettőse. A településen számos kisebb tehenészet működik, mindegyik a hozzá tartozó hihetetlenül zöld legelővel.

A nyár szinte holtszezon a turizmus szempontjából, csak eltévedt, kirándulni vágyó vendégek bukkannak fel. Nekik viszont lehetőségük van az egyik helyi bankfiók jóvoltából kitáblázott útvonalakon két (egy kisebb és egy nagyobb) falukört bejárni, a közeli vízesést meglátogatni, esetleg hosszabb túrákat tenni.

A tél hozza el Bad Häring igazi szezonját, amikor megjelennek a síelők: minden fogadó, panzió szálloda telt házassá válik, beindul a gyermeksípálya felvonója, különbuszok viszik a vendégeket a sípályákra.

Kő hátán kő

Pré di Ledro a Ledro tóból eredő és a Garda tóig futó Ponale folyó (ránézésre inkább patak) mellett húzódik meg. A patak a szűk völgyben száguld lefelé, 4 kilométeres léte alatt 500 méteres szintkülönbséget tesz meg. A szintkülönbség meghatározza Pré di Ledro kialakítását is: legalacsonyabb és legmagasabb pontja között vagy 50 méter magasságkülönbség van. A falu 180 főnyi lakossága egy vegyesboltot, egy templomot, egy kápolnát és egy kocsmát tart el. A kocsma falai a lakosok által késíztett dekorációkkal és valahai lakosok fényképeivel vannak díszítve.

A településen gyalogos turistaútvonal és kerékpáros túraútvonal vezet keresztül. A turistákat ingyenes, folyóvizes frissítőpont fogadja, a megőrzött kő mosómedence és a templom szomszédságában.

A két falu környezetét, lehetőségeit tekintve szinte semmiben nem hasonlít egymásra. Mégis, mi a közös bennük?

  • Az, hogy múltjukra, hagyományaikra építkezve tudatosan megtervezték jövőjüket.
  • Az, hogy megtalálták, és kihasználták lehetőségeiket.
  • Az, hogy nem siránkoznak, hanem dolgoznak.
  • Az, hogy környezetükkel összhangban élnek, alkalmazkodnak hozzá.

Mi akadályozza meg a magyar kistelepülések lakosait abban, hogy hasonlóképpen gondolkodjanak?

Share